Ezermilliárd forint is lehet a veszteség

Rosszul járhat az állam, ha fél év után le kell zárni az adóellenőrzéseket. Alig 220 ezer forint a NAV-osok bruttó fizetése.

Azt tűztem ki magam elé célul, hogy az adóhivatallal megértessem, ha fél éven belül nincs lezárva egy vizsgálat, akkor azt már el kell engedni. Ha 180 nap alatt nem sikerül egy vizsgálatot befejezni, akkor ott valami más gond van, és inkább magával a hivatallal van a gond – mondta szeptember végén az Inforádiónak Varga Mihály. Azóta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakításáért felelős kormánybiztosnak kinevezett nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, Tállai András is a változások egyik első pontjaként említette az új szabályt, így jövőre valószínűleg életbe is lép.

A témában megkerestük a NAV sajtóosztályát, arra voltunk kíváncsiak, hogy átlagosan mennyi ideig tart egy ellenőrzés, és hogy hány vizsgálat tart fél évnél tovább. Szerettük volna megtudni, milyen megállapításokkal zárulnak ezek a vizsgálatok.

A hivatal közölte, 2013-ban egy ellenőrzés esetén a megbízólevél kiállításától a jegyzőkönyv átadásáig átlagosan két hónap telt el. Összesen 211 ezer adószakmai vizsgálatot folytattak, a feltárt nettó adókülönbözet 515 milliárd forint volt. Az ellenőrzések megállapításai mintegy 390 milliárd forint értékű szankciót vontak maguk után. A hatóságtól megtudtuk, a mintegy 905 milliárd forintos ellenőrzési bevételből összesen 582 milliárd származott a 180 napon túli, mindössze 15 ezer ellenőrzésből.

2014-ben szintén két hónap volt egy átlagos ellenőrzés, amiből mintegy 225 ezret folytattak le. Bevallás utólagos ellenőrzése során 582 milliárd forintos adókülönbözetet, ezenkívül 434 milliárd forintos szankciót állapított meg a NAV. Ebből a több mint ezermilliárd forintos ellenőrzési bevételből összesen mintegy 818 milliárd származott a hat hónapon túli ellenőrzésekből, ezekből mindössze 17 ezer volt tavaly a hatóság tájékoztatása szerint.

2015 szeptemberében csak a 180 napon túli ellenőrzésekből 720 milliárd forint bevétel keletkezett, ez év végére minden valószínűség szerint eléri majd az ezermilliárd forintot. Ha tehát az utóbbi két év átlagát nézzük, évi 700–1000 milliárd forintos kiesést jelenthet, ha bekövetkezik a 180 napon túli felfüggesztés, aminek aránya alig éri el az öt százalékot, ha az összes vizsgálatot vesszük.

A NAV átalakításáról szóló interjúkon, tájékoztatókon többször felmerült, hogy hány uniós vizsgálatot folytatott le a hatóság. A sajtóosztálytól megtudtuk, 2012 óta átlagosan öt-hatezer adóügyi megkeresést küldenek uniós tagállamoknak. A megkeresésekre a válaszok beérkezésig eltelt időtartam átlagosan 100-200 nap. Arról is sok szó esik, hogy hányféle feladatkört látnak el a NAV munkatársai, hány emberre van szükség. Varga Mihály ugyanis többször beszélt arról, hogy több ezer dolgozó elküldését tervezik. Kérdésünkre válaszolva az adóhatóság arról tájékoztatott, hogy a hatásköri jegyzékük 1080 jogszabályhelyben rögzített bejegyzést tartalmaz. Hozzátettek, más országok adóhivatalainak hatásköri jegyzéke nem áll rendelkezésünkre, de az egyik legszélesebb körű feladatrendszerrel a NAV rendelkezik.

– Az OECD 2013-as havi bérköltség-kimutatásában 26 ország adóhivatalait összehasonlítva Magyarország a 24. helyen áll – közölte kérdésünkre a NAV. Hozzátették, egy dolgozó havi bérköltsége átlagosan 300 ezer forintra jön ki, ez mintegy 220 ezer forintos bruttó fizetést jelent. Ezzel szemben egy holland kolléga 1,7 millió forintnak megfelelő fizetést kap.

Arra a kérdésünkre, hogy 2014 májusától havonta hány hivatásos, illetve civil munkatárs ment el a NAV-tól, nem kaptunk választ, mert állításuk szerint ilyen bontásban nem áll rendelkezésükre semmilyen adat.