Uniós nyomásra kellett megváltoztatni az állami földek eladását szabályozó jogszabály szövegét. Így lett aztán a helyben lakó „magyar földműves” kifejezésből jelző nélküli „földműves”. Így az a jelenleg 222 fő, aki megfelel az előírt feltételeknek – vagyis egyebek mellett helyben lakik és jelenleg is gazdálkodik –, de nem magyar állampolgár, szintén részt vehet a liciten – jelentette ki lapunk kérdésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Győrffy Balázs, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő, hangsúlyozta, hogy ez a kör élhet a földvásárlásokra biztosított kedvezményes kamatozású hitel felvételével is, mert szavai szerint ezt a lehetőséget nem lehet senki elől elzárni „nemzeti hovatartozása miatt”. Hozzátette még: „szeretne gratulálni a magyar gazdatársadalom nevében a Jobbiknak és az MSZP-nek”, hogy sikeresen gátolták meg a magyar gazdálkodók védelmét Brüsszelben.
Győrffy Balázstól szerettük volna megtudni azt is, hogy beigazolódhatnak-e azok a félelmek, amelyek szerint az új földtörvény által életre hívott helyi bizottságuk puszta hallgatásukkal, az ügyek el nem bírálásával is megakadályozhatják egy-egy adásvétel megszületését – így lehetetlenítve el a külföldi érdeklődőket. Meglepetésre azt válaszolta, hogy ezeknek a grémiumoknak egyáltalán nem lesz szerepük az állami földek eladásával kapcsolatban. Vagyis ez esetben a földforgalmi törvény az irányadó: az árverés után a legmagasabb árajánlatot adó személy nevével kifüggesztik az önkormányzat hirdetőtábláján 60 napra a szerződést, ott élni lehet az elővásárlási joggal, és azután következhet a szerződéskötés. Tehát a képviselő szerint szó sincs arról, hogy a földbizottságok hallgatásukkal megakadályozhatnák a külföldiek földszerzését.
Márpedig igenis kell földbizottsági jóváhagyás a földvásárláshoz az állami földek esetében is – így reagált Győrffy kijelentésére Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.
A volt szakállamtitkár eddig is azt gondolta, hogy az Orbán-kormány földosztási programja valójában nem a helyben termelő családi gazdálkodók megélhetésének, hanem a Fidesz hűbérbirtoki rendszerének ad táptalajt. Szerinte az, hogy kiderült, külföldiek is vehetnek állami földet, óriási kudarc a kormánynak. Egyúttal határozottan visszautasította, hogy a szocialisták Brüsszelbe vitték volna a földügyet. – Ment az magától, sőt odagurult, annyira szakmaiatlan az egész – jelentette ki. – Arról viszont nem beszél senki – hívta fel rá a figyelmet –, hogy a földeladásból származó bevételt földvásárlásra kellene fordítani. Kíváncsi lesz arra, hogy ez miként valósul majd meg, amikor megérkeznek a bevételek. A szocialisták – hangsúlyozta – most kívánják felhívni az Alkotmánybíróság figyelmét arra, hogy olyan állami területeket is el akarnak most adni, amelyek alkotmányos védelem alatt állnak.
A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy azonnal állítsa le az állami földek „privatizációját”, és vonja vissza a külföldiek földszerzését engedélyező kormányhatározat-módosítást. Magyar Zoltán, a párt országgyűlési képviselője szerint a Fidesz ismét hazudott, mert külföldiek számára is lehetőséget teremt a földvásárlásra. A képviselő is határozottan tagadta, hogy Brüsszelben lobbiztak volna földügyben, mondván: a Jobbik nem teregeti ki a szennyest, akármiről van is szó, itthon oldanák meg a problémákat. Mint lapunknak kifejtette: elképesztőnek tartja, hogy a Fidesz az ellenzéket hibáztatja a földeladásokért. A képviselő abban bízik, hogy a Fidesznek „nem lehet annyira fontos a saját köreinek való megfelelés, hogy emiatt még a magyar földet is kockáztatja”.
Az LMP szerint hazudott a kormány, amikor „termőföldet a magyar gazdáknak” szlogennel hirdette meg a földprivatizációt, mert ehelyett a „magyar földet a legtőkeerősebb uniós polgároknak” programot valósítja meg. Erről Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője beszélt. Szerinte a föld csak akkor maradhat a magyarok tulajdonában, ha a kormány eláll a privatizációtól. A kormány pedig azért kényszerült a termőföld-privatizációt elrendelő rendelet módosítására, mert az szembement az unió előírásaival és a magyar jogszabályokkal egyaránt.
Szerettük volna megtudni, hogy mit gondol az ügyről a kisebbik kormánypárt, a KDNP, de a párt frakciója részéről nem kívánták kommentálni az állami földek eladása körül napvilágra került anomáliákat, arra hivatkozva, hogy az erről való nyilatkozat kormányzati kompetencia.
Akárhogy is, a bankok gőzerővel készülnek a programban való részvételre. A Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára legalábbis azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy teljes mértékben felkészült a földművesek hiteligényeinek kiszolgálására a hitelt nyújtó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a hitelt közvetítő Budapest Bank. Németh Lászlóné közölte: a földhitel futamideje legfeljebb húsz év. A hitel kamatozása az első tíz évben évente 1,95 százalék. Ezután az akkor elérhető legmagasabb kamattámogatás mellett jutnak hozzá a hitelhez a földművesek. A hitel felvétele igen egyszerű a gazdálkodók számára, mivel egy nyilatkozat kitöltésével előzetes hitelkérelem nyújtható be. Így pedig már az árverés előtt elkezdhetik a hiteligényléssel kapcsolatos ügyintézést – hívta fel rá a figyelmet az államtitkár. Hozzáfűzte: a Budapest Bank fiókjaiban úgynevezett hitelígérvény is kérhető. Ennek birtokában a gazdák úgy vehetnek részt a földárveréseken, hogy ismerik saját hitelképességüket. Akinek van hitelígérvénye, azt nem érheti meglepetés, és a kért kölcsönt – a meghirdetett 150 milliárd forintos program keretösszegének rendelkezésre állásáig – megkapja, miután érvényes és hatályos szerződése lesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel a megvásárolni kívánt földterületre. Ilyen hitelígérvényt november 5. óta lehet kérni. Ebből eddig 193 darabot adott ki a Budapest Bank több mint hatmilliárd forint értékben.
Az állami földárveréseken elvileg csak a szigorú előírásoknak megfelelő személyek indulnak. Például gazdának kell lenniük. Ez jelenleg nem tűnik túl nehéz feladatnak, a Hír TV rejtett kamerás riportja szerint legalábbis olyan gyorstalpalón is meg lehet szerezni az aranykalászos gazda minősítést, ahová be sem kell járnia a hallgatónak. Kérdésünkre, hogy tervezik-e a visszaélések feltárását, Győrffy Balázs azt válaszolta, hogy csak akkor, ha konkrét jelzést kapnak az ügyben. Mint mondta, csak néhány ezren akarnak tanfolyamon földművessé válni. Ehhez képest a tavalyi harmincezerrel szemben idén már közel százezer személy minősül földművesnek.
Arra a bizonyos konkrét jelzésre talán már nem is kell olyan sokáig várni, mert ismeretlen tettes ellen csalás gyanújával tett feljelentést az aranykalászosgazda-képzéssel összefüggésben egy magánszemély a Fővárosi Főügyészségen. Tényi István azt mondja, a Hír Televízió híradójában bemutatott rejtett kamerás felvételre alapozta beadványát.
