Eddig is úgy tűnt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke gyakran mozgolódik a háttérben a kormány körül, habár már 2013 óta nem ő vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Most ezt az információt látszik erősíteni, hogy a jegybanknak kell gazdasági terveket készítenie a kabinet számára. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke nyilatkozta a Magyar Időknek tegnap, hogy Ausztria utoléréséhez „kért a jegybanktól tervet Orbán Viktor”. Furcsának tűnik, hogy a kormányfő miért nem a nemzetgazdasági minisztert kérte fel erre. (Lapunk megkereste az ügyben a miniszterelnököt és a nemzetgazdasági tárcát is, azonban lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.)
Kedden egy könyvbemutatón beszélt Matolcsy György arról, hogy hazánknak reális esélye van 25 éven belül utolérni Ausztriát. Ez nem hétköznapi teljesítmény lenne, mivel a 9,8 milliós lakosú Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) tavaly 33 ezer milliárd forint volt, ami nagyjából 33 százaléka a 8,5 millió népességű Ausztriáénak. Az elmúlt bő tíz évben az osztrák gazdaság éves átlagban 1,3 százalékkal, míg a magyar 0,9 százalékkal nőtt. Igaz ugyan, hogy Matolcsy György a jelenlegi ütemről beszélt, ez alapján az mfor.hu számításai szerint optimistább esetben 48 év múlva, míg a pesszimistább verzió szerint 60 év múlva sikerülne Ausztriát utolérni. Fontos megjegyezni, hogy a magyar gazdasági növekedés nagyban köszönhető olyan külső forrásoknak, mint az Európai Uniótól érkező támogatások, illetve a külföldi feldolgozóipari beruházások kapacitásnövekedésének, amelyekre nem lehet hosszú távon és állandó intenzitással számítani.
„Egy fejletlenebb országnak eleve gyorsabban kell növekednie, mint egy fejlettnek ahhoz, hogy utolérje” – fogalmazott Pogátsa Zoltán közgazdász a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Komoly gondnak nevezte, hogy 2018 után kifutnak az uniós pénzek, ami visszavetheti a gazdasági növekedés dinamikáját. Ezzel párhuzamosan nem történtek mélyreható reformok, a 2010-ben megígért egymillió új munkahely sem valósult meg. „Ha a közmunkások számával nem kalkulálunk, akkor nyolcvanezer új piaci munkahely létesült csak az országban” – tette hozzá. Pogátsa szerint 2008-hoz képest jottányit sem változott a termelékenység, egy átlagos dolgozó ugyanúgy 11 eurónyi értéket hoz létre óránként jelenleg is, ami kihat a bérdinamikára is. A közgazdász úgy gondolja, hogy stagnáló termelékenység mellett szinte lehetetlen a felzárkózás. „Jelenleg Magyarország kevesebb mint négy százalékát költi a GDP-jének például oktatásra, az uniós átlag 6,5, míg a dánok 9-et, nagyságrendileg 3-4 százaléka a GDP-nek hiányzik az egészségügyi rendszerünkből, 7-8 százalék hiányzik a szociálpolitikai rendszerünkből, és mintegy 300 milliárddal többet kellene felnőttképzésre költeni” – tette hozzá.
