Az állami korrupció térhódítása mellett a felmérés szerint további gondot jelent a hazai vállalkozói körnek a túl magas adóteher, az alacsony képzettség és a forráshoz jutás nehézsége.
Megjegyzik, hogy a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, emellett komoly gondok vannak a hazai pénzpiaccal is. A vállalatoknak csupán elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni. A vállalkozások döntő többsége inkább banki hitelből jut megfelelő finanszírozáshoz, nemzetközi öszszehasonlításban még mindig magas kamatok mellett. Ez azért beszédes, mert a kormány éppen a hazai vállalkozók megsegítése miatt államosított részben vagy egészben közpénzmilliárdokért kereskedelmi pénzintézeteket.
Az elmúlt évek egyedüli pozitívuma a makrogazdaság, vagyis az ország pénzügyeinek stabilitása volt. Nőttek a lakosság megtakarításai, javultak az államháztartás mutatói, annak ellenére, hogy az államadósság továbbra is nő (a 2010-es 20 ezer milliárd forintról tavalyra 25 ezer milliárd fölé nőtt), igaz, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya csökken. Sajnos a jelek szerint a jövőben sem számíthatunk lényeges változásra, mivel a magyar a felsőoktatás és szakképzés színvonala nemzetközi összehasonlításban kifejezetten rossz.
A régióban egyébként egyértelműen Csehország számít a legjobbnak versenyképesség szempontjából, majd Szlovénia következik. A lista első helyezettje egyébként Svájc, amit Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követ. Az Európai Unióban Hollandia végzett az élen, megelőzve Németországot és Svédországot.
