A magyar gazdaság valódi helyzetének megértése sokkal összetettebb elemzést igényel. Az, hogy Magyarország jelenleg jobban teljesít, viszonyítás kérdése. Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszélt erről a Republikon Intézet mai konferenciáján.
A magyar gazdaság jobban teljesít – Érvek és ellenérvek címet viselő rendezvényen Surányi – politikai értelemben – optimista hangot ütött meg. Szerinte Magyarország 2010-ben nem volt a csőd szélén, és a jelenlegi gazdasági folyamatok is fenntarthatók a következő négy-öt évben. – A hat évvel ezelőtti kormányváltás pillanatában a csődkockázati mutatók 120 bázisponton álltak, az euró árfolyama 268 forint volt, sőt hazánk külső finanszírozási többlete elérte a bruttó hazai termék (GDP) 2-3 százalékát – mondta a jegybank volt elnöke. A gondok 2011 év végén jelentkeztek, ekkorra az euró árfolyama 300 forint fölé szaladt, a csődkockázati mutató 500 bázispontra emelkedett, pénzügyileg azonban ekkor sem volt csődben a gazdaság.
Surányi szerint a nemzetközi befektetői hangulat miatt alakult ki egy erőteljesen negatív kép Magyarországról, amely komoly finanszírozási nehézséget jelentett hazánk számára. Ismeretes: ekkor jelentette be Matolcsy György, még nemzetgazdasági miniszterként, hogy a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul segítségért.
– A magyar gazdaság potenciális növekedési lehetősége jelenleg 2,5 százalék körül mozog, ez azonban végtelenül gyenge teljesítmény
– mondta Surányi. Szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy éves szinten a GDP mintegy 4,5 százalékának megfelelő pénzügyi transzfer, magyarul ingyenpénz érkezik hazánkba az Európai Uniótól támogatások formájában, ehhez adódik még a 2,5 százaléknyi külkereskedelmi cserearány többlete is. Ehhez viszonyítva viszont a szakember szerint nagyon alacsony a magyar gazdaság növekedési üteme, sőt a régiós országok, például a visegrádi négyek közül hazánk teljesítménye a leggyengébb.
Viszonylag kevés szó esik róla, de Surányi szerint a beruházások alakulása tükrözi leginkább a gazdaság valós teljesítményét. A statisztikai adatok szerint Magyarország nem tudta visszaszerezni a hitelességét, emiatt a külföldi működőtőke beáramlása – a bankok feltőkésítése nélkül – nettó értékben lényegében lenullázódott. (Ezeken a számokon egyedül az Európai Uniótól érkező pénzügyi támogatások javítanak).
Habár a szakember elismerte a foglalkoztatottság növekedésében elért eredményeket, arra is figyelmeztetett, hogy
a közmunkások nélkül a munkanélküliségi ráta még most is 9-10 százalék közelében van.
– A foglalkoztatottság bővülését nem követte a versenyképesség javulása, mivel a hazai gazdaság termelékenysége lényegében stagnál – tette hozzá. Surányi szerint az idei lesz az első év, amikor 2008-hoz képest lényeges javulás áll be az államháztartás esetében. Hiába sikerült már korábban a GDP három százaléka alá tornázni a költségvetési hiányt, az nem sikerülhetett volna a háromezer-milliárd forint körüli magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása nélkül. Ez azonban a jelenlegi államadósság-rátát mintegy 15 százalékkal emeli, hiszen a nyugdíjfizetéshez szükséges összegeket majd valahonnan elő kell teremteni.
