Nyolcvan éve őrzi a békét – de meddig bírja még az ENSZ?

Nyolcvan éve jött létre az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely a második világháború pusztítása után a béke és az együttműködés nemzetközi szimbóluma lett. Az ENSZ az elmúlt évtizedekben kulcsszerepet játszott a konfliktusok lezárásában, az emberi jogok védelmében és a fenntartható fejlődés előmozdításában. Ugyanakkor a 80 éve alapított szervezet mára sürgős reformokra szorul, mivel működését az elmúlt évtizedekben nemcsak a tagállamok közti érdekellentétek, hanem a hitelességi válság is gyengítette. A kihívások változnak, de a cél ugyanaz marad: megőrizni a reményt, hogy a nemzetek szava mindig erősebb lehet a fegyverekénél. Október 24. az ENSZ világnapja.

Október 24-én van az ENSZ világnapja Fotó: CHARLY TRIBALLEAU Forrás: AFP

Az UNICEF a gyermekek jogainak védelmében végzett munkájával vált világhírűvé, míg a Világélelmezési program évente több mint 80 millió embernek nyújt segítséget. Szintén az ENSZ nevéhez fűződik a tengerjogi egyezmény (UNCLOS), amely meghatározza a világ óceánjainak és tengereinek jogrendjét, megállapítva az óceánok és erőforrásaik bármiféle hasznosításának szabályait.

Az UNICEF a gyermekek jogainak védelmében végzett munkájával vált világhírűvé
Fotó: MAJDI FATHI / NurPhoto

Az ENSZ működését ugyanakkor számos kritika is éri. A Biztonsági Tanács vétójoga miatt gyakran megbénulnak a döntéshozatali folyamatok, különösen olyan ügyekben, ahol a nagyhatalmak érdekei ütköznek – mint például az ukrajnai háború vagy a közel-keleti válság esetében is. 

A szervezetet sokan túl bürokratikusnak tartják, mások szerint viszont éppen az ENSZ az egyetlen olyan fórum, ahol a világ országai egy asztalhoz ülhetnek, és legalább megpróbálhatnak közös nevezőre jutni.

A szervezet sikerei is bizonyítják, hogy az ENSZ – minden politikai vita és korlátjai ellenére – továbbra is a legfontosabb globális fórum a nemzetközi együttműködés és a közös jövő alakításában.

Magyarország és az ENSZ-tagság

Magyarország 1955 óta tagja az ENSZ-nek, és azóta aktívan részt vesz a szervezet munkájában. 1988-ban csatlakoztunk először békefenntartó misszióhoz, azóta pedig több ENSZ-műveletben is jelen voltak magyar katonák. Hazánk két alkalommal töltötte be az ENSZ-közgyűlés elnöki posztját – 1982-ben Hollai Imre, majd 2022-ben Kőrösi Csaba személyében. Budapest mára több nemzetközi szervezet regionális központjának ad otthont (például FAO, WHO, UNHCR), ami jól mutatja Magyarország elkötelezettségét a multilaterális együttműködés mellett.

Magyarország rendkívüli elkötelezettségét mutatja az ENSZ-szel és szakosított szerveivel való együttműködés terén,  hogy a magyar kormány erőfeszítéseinek eredményeként az elmúlt csaknem egy évtizedben Budapest számos nemzetközi szervezet és szakosított intézmény (UNHCR, FAO, WHO, ILO, IFRC, ICRC, UNOCT) regionális központja lett.

Magyarország 1955 óta tagja az ENSZ-nek
Fotó: JOHN LAMPARSKI / NurPhoto

Az ENSZ legnagyobb kihívásai

A Crisis Group 2024. szeptember 10-én publikált „Ten Challenges for the UN in 2024–2025” című elemzése tíz kulcsfontosságú kihívást azonosított a világszervezet számára:

1. Gáza és a Közel-Kelet humanitárius válsága

A Gázai övezetben zajló háború és annak regionális következményei súlyosan terhelik az ENSZ humanitárius és békefenntartó tevékenységét. A segélyek eljuttatása és a helyi infrastruktúra védelme pedig kulcsfontosságú feladat a szervezet számára. Írtunk róla, hogy J. D. Vance szerint a gázai tűzszüneti terv megvalósítása a vártnál is jobban alakul.

2. Diplomáciai feszültségek a Biztonsági Tanácsban

Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti kapcsolatok tovább romlottak, ami megnehezíti a hatékony döntéshozatalt és a globális válaszlépések koordinálását.

3. Szudáni konfliktus kezelése

A Szudánban zajló polgárháború destabilizálja a régiót, és komoly kihívást jelent az ENSZ békefenntartó missziói számára.

4. A Haitin fennálló politikai válság

Haiti politikai instabilitása és a bűnözési mutatók romlása megnehezíti az ENSZ misszióinak munkáját és a humanitárius segítségnyújtást.

5. Ukrajna és a globális biztonsági helyzet

Az orosz–ukrán háború továbbra is központi téma a nemzetközi diplomáciában, és hatással van az ENSZ működésére és prioritásaira egyaránt.

6. A klímaváltozás és a fenntartható fejlődés

A klímaváltozás hatásai egyre inkább éreztetik hatásukat, és a közös álláspont szerint az ENSZ-nek sürgősen cselekednie kell a fenntartható fejlődés érdekében.

7. A migráció és menekültválságok kezelése

A migrációs és menekültválságok globális szinten is új kihívásokat jelentenek, amely a szervezet álláspontja szerint koordinált nemzetközi választ igényel.

8. A nukleáris fegyverek kérdése

A nukleáris fegyverek elterjedése és a leszereléssel kapcsolatos kérdések továbbra is központi témának számítanak a nemzetközi biztonságpolitikában.

9. A digitális technológiák és a kibertér biztonsága

A digitális technológiák gyors fejlődése új kihívások elé állítják az országokat, melyet az ENSZ is kiemelt prioritásként kezel.

10. Az ENSZ reformja és hatékonysága

Az ENSZ struktúrájának és működésének reformja elengedhetetlen a hatékonyabb globális válaszlépések érdekében.

Az ENSZ korlátai és bírálatai

Az ENSZ-t a világbéke és az együttműködés szimbólumaként alapították 1945-ben, ám az elmúlt évtizedekben a szervezet számos válság kezelésében kudarcot vallott.

 A világszervezet működését nemcsak a tagállamok közti érdekellentétek, hanem a hitelességi válság is gyengítette. A szíriai konfliktus, Haiti kolerajárványa, valamint Ruanda és Bosznia genocídiumai mind azt mutatják, hogy az ENSZ jelenlegi struktúrái és döntéshozatali rendszerei reformokra szorulnak. Bár a szervezet időnként fontos eredményeket is elért, az ismétlődő kudarcok és a hatalmi egyensúly hiánya ma már a szervezet hitelességét is aláássák. 

Az afrikai és ázsiai országokban kirobbant visszaélések és szexuáliserőszak-botrányok szintén árnyékot vetettek a szervezet megítélésére.

Az ENSZ működésének alapját a Biztonsági Tanács (BT) öttagú állandó tagsága adja, amelynek vétójoggal rendelkező tagjai – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és az Egyesült Királyság – a második világháború után kialakult hatalmi egyensúlyt tükrözik. 

Ez a struktúra mára egyértelműen elavult, hiszen a világgazdasági és geopolitikai erőviszonyok jelentősen átalakultak. 

A fejlődő országok, mint például India, Brazília vagy a BRICS-országok szövetsége, jogosan követelnek nagyobb szerepet maguknak. Közben a pénzügyi források elosztása és az adminisztratív túlbürokratizáltság miatt a szervezetet gyakran érik olyan vádak, hogy saját struktúrája gátolja a gyors cselekvést. Az ENSZ sokak szemében ma már kevésbé a globális remény szimbóluma, inkább a nagyhatalmi érdekek közti lavírozás terepe. Mégis, éppen ez a kettősség adja létjogosultságát: amíg van hol vitatkozni, addig van esély a békére is.

A jövőben rejlő lehetőségek

Annalena Baerbock, az ENSZ közgyűlésének elnöke világossá tette: ő nem csak egy „üléselnök” szeretne lenni. Május közepén, bemutatkozó beszédében világossá tette: az ENSZ 80. évfordulója fordulópont lehet, és ő aktív szereplőként kíván hozzájárulni a szervezet jövőjéhez. Baerbock célja, hogy a világszervezet jelenlegi válságát reformok beindítására használja fel. 

A párhuzamos struktúrák felszámolására, az átláthatóság és a hatékonyság növelésére van szükség.

Szerinte ez „kemény munka, de elengedhetetlen”. 

A korábbi botrányairól is jól ismert Baerbock hozzáállása nem aratott osztatlan sikert.

 Több ország – köztük Szerbia és Belarusszia – kritizálta, mert külügyminiszterként túlságosan megosztó személyiségnek tartják.

A reformok szükségességéről már régóta zajlik vita: a cél egy hatékonyabb, gyorsabban reagáló és átláthatóbb ENSZ kialakítása. António Guterres főtitkár szerint a 21. században az ENSZ legnagyobb feladata a „multilateralizmus* új korszakának” megteremtése. Az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia jelentette veszély és a fegyveres konfliktusok korában a szervezet célja, hogy ne csupán válságokra reagáljon, hanem a jövő közös építője legyen.

*Multilateralizmus: Az európaiság jellemzője, hogy a nemzeti önérdek helyett az együttműködés és a konszenzus kultúráját helyezi előtérbe, érdekek helyett inkább értékeket támogat, nemzetközi szabályokra, egyezményekre és szervezetekre, koalíciókra építkezik.

Borítókép: Október 24-én van az ENSZ világnapja (Fotó: AFP)