A tárca a közleményében is felvállalja, hogy a nemzetközi szintéren működő adóelkerülők ellen harcol. Ehhez most kapott hatékony eszközt a világ: az OECD által kidolgozott – a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló – többoldalú megállapodást. Az NGM azt reméli, hogy az első információcserére 2017. szeptember 30-ig kerül sor az új, valamint a már meglévő, magas értékű egyéni számlák esetében. Ez azt jelenti, hogy 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi számlák adatai is, az adóhivatal kockázatelemzői összevetnek a meglévő egyéb adatokkal. Így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizettek eleget. A NAV esetükben az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki.
A szankciók helyett 2017. június 30-ig még önkéntesen választható a 10 százalékos közteher – jelezte az NGM. Ha az Országgyűlés elfogadja, mentesülhet az esetleges adóhivatali revízióval járó következmények alól az, aki június 30-ig úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott – például kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont – jövedelme után 10 százalékos mértékű adót fizet.
A közlemény szerint ezt a jövedelmet a 10 százalékos adón és önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, de az adóból semmilyen kedvezmény sem vehető igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett a NAV által kijelölt bank számlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget, amelyből a bank utalja át anonim módon a 10 százaléknyi adót.
Az NGM kiemelte azt is: a jogszabálytervezet még a vállalkozásban kedvezményesen legalább 10 százalékos részesedést szerző személyeknek is könnyebbséget biztosít, nekik a szerzéskor nem kell adót fizetni, így az összeget a vállalkozás a növekedésre fordíthatja.
A parlament elé tett módosító javaslat egyébként a cégek esetében is szigorít. Kiszélesíti az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, így ezeket csak akkor vizsgálnák, ha a külföldi vállalkozó szavazati joga meghaladja az 50 százalékot, vagy a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, illetve, ha az adózott bevétel több mint fele jár neki. Akkor viszont nem ellenőrzik a céget, ha az külföldi telephellyel rendelkezik, és van eszközállománya, valamint alkalmazottai.
A cégek tulajdonosainak a neve ettől még nem fog nyilvánosságra kerülni, miközben sok offshore vállalkozásnál csak a tulajdonos akar elbújni a hatóságok elől.
