Egyre népszerűbbek az elektromos gépkocsik világszerte, a járműgyártók bővülő kínálattal és újabb ötletekkel jelentkeznek. Az okosautók piaca is robbanás előtt áll, a napokban végett ért CES-en, a világ legnagyobb technológiai kiállításán több ilyen járművet mutattak be. Előzetes becslések szerint a 2030-ig eladott autók harminc százaléka lesz teljesen elektromos – írja a Roland Berger stratégiai tanácsadócég lapunkhoz elküldött tanulmánya.
Magyarországon a 2016-os adatok szerint mindössze ezer elektromos autó közlekedik az utakon, főleg a járművek magas ára és rövid hatótávolsága miatt. Ám mivel a hagyományos gépkocsik károsanyag-kibocsátása a leginkább felelős a városokban a légszennyezettségéért, a környezetbarát üzemanyagra való átállás minden világvárosban lakó – így előbb-utóbb a budapestiek – életminőségének jelentős javulását eredményezheti. Tavaly például már a magyar fővárosban is elindult az első autómegosztó vállalkozás kizárólag elektromos járművekkel.
A Roland Berger elemzése szerint ezt a pozitív tendenciát erősítheti az is, hogy több nagyvárosban már bejelentették: különböző szabályozási intézkedéseket vezetnek be a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. London, Párizs és Mexikóváros a gázolaj és a benzin betiltását tervezi, Kínában kvótát vezettek be az elektromos járművekre, Norvégiában pedig a döntéshozók 2025-től betiltanák a belső égésű motorokat.
Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője úgy látja: az ilyen intézkedéseken túl a kormányoknak határozottabban kellene támogatniuk a technológiai kutatásokat, a töltőállomások infrastruktúra-fejlesztését és az értékesítésösztönzést is.
A tanulmány hét autógyártó ország – Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Korea és az USA – technológiai, ipari és piaci adatait hasonlítja össze. Ezekből kiderül, hogy bár egyes országokban az elektromos autók piaci részesedése folyamatosan nő, összességében még mindig meglehetősen alacsony szintet mutat. Európa – kiemelten Németország és Franciaország – kulcsszerepet játszhat abban, hogy sikerre vigye az új technológiát, megelőzve akár Japánt és Koreát is.
„Németország kiemelt pozíciója arra vezethető vissza, hogy nőtt a lakossági felhasználásra is alkalmas járművek száma, és bővült a cégek kínálata is a teljesen elektromos vagy vegyes hajtású járművek tekintetében, mégpedig viszonylag stabil árak mellett” – mondta el Schannen Frigyes. Hozzátette, hogy a francia autógyártók a széles választék helyett inkább a megfizethető, viszont teljesen villanyhajtású gépkocsikra fókuszálnak.
A vizsgálat szerint a nagyobb városok szabályozási intézkedései mellett a csökkenő akkumulátorárak is segíthetik az e-mobilitás előretörését. A lítium-ionos akkumulátorok árának csökkenése és az új generációs, hálózatról tölthető akkumulátorok megjelenése középtávon a minél szélesebb elektromosautó-kínálat kifejlesztéséhez segíthetik a járműgyártókat.
Ugyanakkor a tanulmány megjegyzi, hogy az egyik probléma, amellyel a gyártóknak szembe kell nézniük, a nyersanyagoktól – lítium, nikkel, mangán, kobalt és grafit – és az ezeket beszállító országoktól való függésük. A világ grafittartalékának 95 százaléka Kínában található, a globális kobaltkereslet majdnem felét Kongó elégíti ki. Az acélfinomításhoz szükséges mangán kínálatának negyede Észak-Afrikából származik, Chile és Ausztrália pedig a világ lítiumkészletének harmadát uralja. A finomítottgrafit-készlet nagyrészt Japán és Korea fennhatósága alatt van.
A nyersanyagok szállítása és az akkumulátorelemek gyártása így olyan tényezők, amelyek nagyban ki vannak téve politikai kockázatoknak, különösen azt figyelembe véve, hogy Kínában az állam jelentős mértékben támogatja a lítium-ionos akkuk gyártását, így a kínai akkumulátorgyártók piacvezetők.
Az elektromos autók értékesítését tekintve is az élre tör Kína, szorosan követve a még első helyen tartózkodó Franciaországot.
Ez a két ország kivételes abban a tekintetben is, hogy a részlegesen vagy teljesen elektromos autók piaci részesedése csak itt lépte át a tavalyi évben az egy százalékot. „Ahhoz, hogy elérjük a járművek káros kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célokat 2021-ig, sokkal jobban el kell terjedniük az elektromos autóknak. Ehhez nemcsak arra van szükség, hogy a gyártók sokkal vonzóbbá tegyék ezeket a járműveket, hanem a töltés folyamatát egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni, valamint a gyorstöltő hálózatok kiépítése és a fejlesztések is nélkülözhetetlenek. Emellett az e-mobilitási stratégia megalkotása is elengedhetetlen” – mondta el Schannen Frigyes.
