Idén 47. alkalommal rendezik meg a davosi Világgazdasági Fórumot. A világ vezető politikai és gazdasági szereplői január 17. és 20. között tekintik át 2017 legvalószínűbb kockázati tényezőit; a távirati iroda összeállítása szerint a témák között szerepel a szélsőséges időjárás, a migráció, a súlyos természeti katasztrófák, terrortámadások és adatlopások, valamint a tömegpusztító fegyverek. Más sajtóértesülések a megkerülhetetlen témák között nevesítik a brexitet, Donald Trump közelgő elnöki kinevezését, valamint a kőolaj árának alakulását.
Az Egyesült Államok éléről leköszönő Obama-kormányzatot Joe Biden alelnök és John Kerry külügyminiszter, míg a novemberben megválasztott Trumpot Anthony Scaramucci képviseli. A tanácskozást Hszi Csin-ping kínai elnök nyitja meg, aki első alkalommal vesz részt az eseményen. A svájci síparadicsomba utazik mások mellett António Guterres, az új ENSZ-főtitkár, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Martin Schulz, az Európai Parlament távozó elnöke, valamint az IMF főigazgatója, Christine Lagarde.
Mint minden évben, idén is a davosi fórum előtt tették közzé a Globális kockázatok című jelentést. Eszerint az elmúlt egy évben kirívóvá vált az elitellenes populizmus terjedése, amelynek elsődleges oka a jövedelmi és vagyoni különbségek mélyülése. A jelentés szerint ennek orvoslásához újjá kell éleszteni a gazdasági növekedést, ám emellett a szabadpiaci kapitalizmus reformját is napirendre kell venni.
A davosi fórum története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab német közgazdász közel ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg az Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó menedzserekkel megismertesse az amerikai vállalatvezetési módszereket.
