Az alapítványok vagyonának értéke most 268,33 milliárd forint, ami 1,93 milliárddal több, mint induláskor volt – mondta el Fekete Zoltán. A vagyont nem költhetik el, annak hozamából gazdálkodnak, oktatásfejlesztésre és kutatások támogatására fordítják.
Eddig közel ötmilliárd forint támogatást nyújtottak, ezzel együtt is gyarapszik a vagyon, és még mindig több mint 150 milliárd forint állampapírban van.
Induláskor 5-6 százalék volt a kötvényhozam, de tavaly már csak 1-1,5 százalék. Az Európai Központi Bank (EKB) irányelveivel megegyezik, hogy ingatlanpiacba fektetnek, ahol ma 6-7 százalékos hozamot lehet elérni.
Az alapítványok vállalati kötvényeket is vettek, az összesen 20 milliárd forintos befektetés között vannak hazai és nemzetközi vállalati kötvények, ilyen biztonságos befektetés például a Mol kötvénye, valamint a nyugat-európai bankkötvények. Vannak hozamtermelő beruházásaik, mint a Millenáris irodaházak, a Kasselik-ház vagy a posta régi székháza a Széll Kálmán téren.
Fekete Zoltán hangsúlyozta: a vagyongyarapodás nem az ingatlanfelértékelődésből adódik, az ingatlanokra költeni is kell. Mint mondta, vannak olyan az ingatlanok, amelyek az alapítványi célokat szolgálják. Ez a teljes vagyon 7 százaléka. Ilyen az Ybl Vízház épülete, amely az ország egyik legkülönlegesebb ingatlana, ennek a felújítását már megkezdték, és ebben az évben tervezik átadni. Szintén különleges történelmi érték a budai Várban található, közel 800 éves óvárosháza épülete is. Ez az ingatlan kis része a teljes vagyonnak, de az egyik legpreferáltabb turistaútvonalon van.
A Kecskeméti Egyetemet a duális oktatás jegyében építik, olyan nagy vállalatok támogatásával, mint a Mercedes-Benz vagy a Knorr-Bremse, amelyeknek szakemberek kellenek, a diákoknak pedig használható tudás – jelezte.
A vagyon összetételét negyedévente közzéteszik, a programokat és a szerződéseket is publikálják.
