Megéri a kis- és középvállalkozásoknak a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adót (kiva) választani – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára. Izer Norbert felidézte, 2017-ben a duplájára, 12 millió forintra emelkedett a kata bevételi határa. A kiva esetében pedig az adókötelezettség meghatározása egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá vált, illetve kedvezőbb lett több részletszabály is. A vállalkozások 80 százaléka jobban járhat ezzel az adónemmel, mint a társasági adóval, miközben az adó kulcsa 16-ról 14 százalékra csökkent idén. A kivát választók száma megduplázódott, mostanra elérte a 13 ezret, és erre az adónemre is át lehet térni akár év közben is. Izer Norbert felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes az érintett cégeknek átgondolniuk a kiva által nyújtott lehetőségeket.
– Hangzatos bejelentések ezek, nem sokkal a választások előtt. Az, hogy eddig csak 13 ezren választották a kivát, sok mindent elárul. Valóban kedvező adózási lehetőség, de a magyar rendszer annyira túlszabályozott, hogy a könyvelőknek nincs idejük sem megismerni, sem elmagyarázni a lényegét a vállalkozásoknak. Évek óta létezik, de nagyon kevesen használják, mert félnek tőle, nem értik – mondta a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Ugyanakkor a katával szemben versenyképes adófajta jelenleg nincs – hangsúlyozta Vadász Iván. – Ezért egyre többen fogják ezt választani, és megindul a katás számlakereskedelem, hiszen ha valakinek 10 milliós bevétele keletkezik, akkor marad 2 milliónyi eladható számlája. Ez már nem kerül pluszpénzbe, mert a tételes adót akkor is meg kell fizetni, ha 5 millió a bevétel, és akkor is, ha 12 millió. A vevő pedig az lesz, akinek kell egy olyan látszatköltség, amit olcsón megvásárolhat – tette hozzá.
Ugyanakkor a magyar adózók körében él az a félelem, hogy vigyázni kell a katával, mert előbb-utóbb munkaviszonnyá minősítik, ezt egyébként sok könyvelő terjeszti. A törvényben azonban megtalálható, hogy mi az a nyolc feltétel, amelyből ha kettőt teljesít a katás vállalkozó, akkor nem lehet a szerződést munkaviszonnyá minősíteni.
