Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) most lezárult átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette, alátámasztva a korábbi vizsgálat eredményét – közölte a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Kedden egyébként írtunk róla, a Nébihnek nincs törvényi felhatalmazása, hogy összehasonlító termékteszteket végezzen.
Fazekas Sándor elmondta, mintegy 100 termék mintáit vizsgálták a szakemberek, és a minták elemzése nyomán kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak minőségileg silányabb, gyengébb termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra. Ezért is fontos, hogy ezt a témát a magyar állam és a Nébih kellő súllyal kezelje – közölte. A minisztérium a vizsgálati eredményeket egy füzetben összegezte, abból azonban egyes esetekben nem derül ki, hogy melyik termék miért „gyengébb minőségű”, és az sem, hogy a többi ország élelmiszer-szabályozása esetleg lehet-e oka a szemmel is látható különbségnek.
Fazekas hozzátette: aggasztó, hogy a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Ezek a minőségi eltérések szinte minden esetben a magyar fogyasztók kárára voltak tapasztalhatók a mérések alapján. Sok termék esetében már érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetőek, más termékeknél az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban – jegyezte meg a miniszter.
Az MTI tudósítása szerint Fazekas úgy látja, a multik becsapják, megtévesztik a magyar vásárlókat. Ez a gyakorlatban így néz ki: 96 termékből 30-nál érzékszervi, 8 esetben összetételbeli különbséget találtak a Nyugat-Európában piacra dobott és a nálunk árult termékek között, 33 esetben pedig mindkettő előfordult. Ennek oka Zsigó Róbert államtitkár szerint az, hogy más összetevőkből készül a termék.
A magyar áruban több az ízfokozó, kevesebb a tápanyag és olcsóbb alapanyagokból állnak a nálunk kapható, vizsgálatba bevont élelmiszerek.
Akadnak viszont határesetek is. A Korányi fahéjpornál például a Nébih azt találta, hogy a magyar őrlemény színe sötétebb az osztráknál, a Dr. Oetker vaníliás cukor sárgásabb színű, a Milka alpesi csoki pedig egy kicsit sötétebb és kisebb kockákra osztva kapható Ausztriában. Vannak olyan termékek is, például sörök, amelyeknél a Nébih kiadványában csak annyi szerepel különbségként, hogy a magyar változat „gyengébb minőségű”.
Azért összetételbeli különbségeket is talált a vizsgálat, Fazekas Sándor például külön kiemelte a Kellogg’s Corn Flakes kukoricapelyhet, amelyben Ausztriában árpamaláta van, a magyar pedig malátaaromával készült.
A mostani vizsgálatban úgy tűnik, az a 24 termék is szerepel, amelyeknél a Nébih már 2014-es vizsgálatánál is állapított meg némi különbséget.
Korábban a kormánypárti Magyar Idők lap melegített fel egy évekkel ezelőtti vizsgálatot, mely azt állapította meg, mint a mostani, vagyis hogy silányabb termékeket kapnak a magyarok a multiktól. Úgy tűnik, a kormány ezzel a vizsgálattal is tovább folytatja harcát a multik ellen.
