Összefogtak a visegrádi országok fuvarozói

Az érdekképviseletek a szállítmányozás egységes európai szabályozását követelik.

Bodacz Péter
2017. 04. 22. 14:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akár az európai ellátási láncot is ellehetetleníti, ha több nyugat-európai ország folytatja a keleti tagállamok fuvarozóinak adminisztratív eszközökkel való kiszorítását, ezért a négy visegrádi ország ágazati érdekképviseletei közösen lépnek fel azért, hogy egységesítsék a szállítmányozásra vonatkozó uniós előírásokat – hangzott el a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), valamint a lengyel ZMPD, a cseh Cesmad Bohemia és a szlovák Cesmad Slovakia közös nyilatkozatának tegnapi aláírását követő sajtótájékoztatón. Az állásfoglalást megelőzően a szervezetek kétnapos tanácskozáson értékelték ki a helyzetet.

Mint azt Wáberer György, az MKFE elnöke, miniszterelnöki megbízott kifejtette, a szervezetek csütörtöki tanácskozásán rögzített egységes javaslatcsomagot eljuttatják az Európai Bizottsághoz is, arra kérve a testületet, hogy a május végén elfogadandó közlekedési csomagban rögzítsék a minden tagállamra vonatkozó szabályozást.

Jelenleg a nyugat-európai tagállamok mozgásterét az a jogszabályi környezet biztosítja, hogy a külföldi fuvarszolgálatot teljesítő munkavállalókra a kiküldetési egyezmény vonatkozik. Erre hivatkozva követeli mások mellett Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia is, hogy az ott szolgálatot teljesítő, külföldi vállalkozásnak dolgozó sofőr a helyi minimálbérnek megfelelő összeget kapja. Az érdekképviseletek beszámolói szerint a fő gond nem elsősorban ennek teljesítése, hiszen a fizetések már ma sem maradnak el jelentős mértékben a nyugati minimálbértől.

Nagyon komoly kihívás ugyanakkor az országonként eltérő adminisztrációs feladatok ellátása. A hatóságok az adott nemzet nyelvére lefordítva kérhetik a munkaszerződést, a jövedelemigazolást, a társadalombiztosítási igazolást, vagy a bérjegyzék bemutatását. Ezen túl nagy összegű bírságokat is kiszabnak a vállalkozásokra. Az érdekképviseletek véleménye szerint az uniós kiküldetési irányelv alkalmazása a közúti ágazatra a „régi” uniós tagországok piacait védi. Wáberer György szavai szerint a jelenlegi jogszabályi háttér alkalmatlanságát az is mutatja, hogy elméletileg semmi akadálya nincs, hogy az unió 28 tagállamában homlokegyenest eltérő előírások legyenek érvényben. – Célunk, hogy az új, egységes uniós szabályozás elfogadásáig a nyugati tagállamok hatóságai vezessenek be azonnali moratóriumot a nemzetközi közúti fuvarozásra vonatkozó kiküldetési, minimálbéres szabályozásukra. A problémákat tárgyalásos úton kell rendezni, mivel nem szeretnénk fennakadásokat okozni a Kelet-Európába telepített gyártócégek anyagellátásában, vagy a termékek piacra juttatásában – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

Somogyi Gábor, az MKFE főtitkára kifejtette: a deklarációt aláíró országok egyesületei 172 ezer kamionszerelvényt és 10 ezer vállalkozást képviselnek, ami a teljes uniós fuvarozási piac 29 százalékát teszi ki. Az Eurostat adatai szerint az unión belül az ezer kilométer feletti árufuvarozás teljesítményének kétharmadát a kelet-európai tagállamok végzik, a nyugat-európai országok fuvarozóinak sem eszköz, sem emberi erőforrás nem áll rendelkezésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.