Komoly bukás a kötvényprogram

Hivatalos adatok is bizonyítják a többmilliárdos veszteséget.

A letelepedési kötvények esetében azonban életbe lépett a 2 százalékos törvényi küszöb, amely alá nem csökkenhet a hozamszint. Ebben az évben Magyarország már vesztett a programon, méghozzá több mint 3,6 milliárd forintot. Tavaly tovább zuhantak a piaci árak, a hagyományos magyar állampapírok már csak 0,58 százalékon forogtak, miközben a letelepedési kötvények után a magyar állam továbbra is vállalta a 2 százalékos luxuskamatot. Tavaly már 8,4 milliárdot bukott a büdzsé, hiszen ennyivel többet fizettünk, mintha piaci körülmények között bocsátott volna ki hazánk állampapírokat. A Magyar Nemzet számítása szerint az idén március végéig futó kötvényprogram csak az első három hónapban további 12 milliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek. (Az államnak csak lejáratkor kell kifizetnie a hozamokat, vagyis a bukás „hivatalosan” a papírok kibocsátása után öt évvel jelentkezik.)

A kormánypártok tehát, amikor megszavazták a kötvényprogramot, és törvénybe foglalták a garantált kétszázalékos hozamszintet, lényegében hűtlen kezelést valósítottak meg. A piaci kamatok 2014 decemberében buktak a kétszázalékos limit alá. Ha akkor módosítottak volna a jogszabályon, akkor 24 milliárd forintos költségvetési pazarlást állíthattak volna meg. Nagy kérdés, hogy az Orbán-kormány miért nem lépett. Ami az államnak veszteség, óriási nyereség a magáncégeknek. A letelepedési kötvényeket csak az a nyolc cég jegyezhette le, amelyek engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. Mivel csak ezek a közvetítő vállalkozások vehették meg az állampapírokat, értelemszerűen náluk landoltak a kötvények után fizetett kamatok is. Egy kivételével pedig olyan adóparadicsomnak számító országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Szingapúr vagy éppen Liechtenstein.

Lapunk többéves munkával fűzte végig a letelepedési programban részt vevő vállalkozások offshore céghálóit. Kiderítettük, hogy az egyetlen magyar bejegyzésű cég, az Arton Capital Kft. sem csak a magyar vállalatán keresztül üzletel, hanem az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett offshore cégen, a European Bond Program Management Consultancy (EBPMC) nevű vállalkozáson keresztül is szerződik a pénzes külföldiekkel. A kötvényüzlet 85 százalékát pedig az a Kajmán-szigeteki cég bonyolítja le, amelynek a végső tulajdonosa három Brit Virgin-szigeteken alapított offshore cég. Ezek részben azelőtt jöttek létre, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – akkor még bizottsági elnökként – beadta volna 2012-ben a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát az Országgyűlésnek. A Fidesz-közeli offshore cégek a kötvények után járó zsíros kamatok mellett jelentős szolgáltatási díjat is kértek az ügyintézésért. Számításunk szerint eddig 113 milliárd forintnyi bevételre tettek szert, és ha a folyamatban lévő ügyeket is beleszámítjuk, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot.