A korábban becsültnél sokkal nagyobb veszteség érhette a magyar államot a letelepedésikötvény-program kamatai miatt. A kormány a mai napig tagadja, hogy hazánk rosszul járt volna a kötvényüzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. A valóság azonban mást mutat. Demeter Márta független országgyűlési képviselő csütörtökön kapta kézhez a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) válaszát közérdekűadat-igénylésére. A hivatalos, azaz a kormányzati szerv által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy a kötvényprogram indulása óta a magyar adófizetőket 1,2 milliárd forintos kár érte. Ebben nincsenek benne az idei adatok, lapunk számítása szerint az állam akár 13 milliárd forinttal is több kamatot fizetett, mintha a szokásos piaci finanszírozást választotta volna.
A költségvetés azért vesztett a programon, mert túl magas a letelepedési állampapírok után fizetett hozam. A letelepedési kötvény ötéves futamidejű, euróban kibocsátott értékpapír. A kamatozását úgy határozták meg, hogy a hasonló futamidejű, szintén euróban kibocsátott magyar állampapírok másodpiaci forgalmazása után fizetendő kamat mínusz 1,5 százalék, de legalább 2 százalék. A gond az utóbbi, kétszázalékos garantált hozammal van. Más állampapírok esetében érdekes módon az állam nem vési törvénybe, hogy „ha törik, ha szakad” mindenképpen kifizet egy bizonyos kamatszintet, hiszen az adósságfinanszírozásnak az a lényege, hogy az állam minél olcsóbban jusson pénzhez.
De most nézzük meg a konkrét számadatokat! A letelepedésikötvény-program pontosan négy esztendeje, 2013 júniusában indult el. Abban az évben az állampapírok átlagos piaci hozama 4,03 százalék volt, míg a letelepedési papírok után 2,53 százalékos kamatot fizetett az állam. Ebben az évben tehát – költségvetési szempontból – jól járt hazánk a programmal, hiszen az államkassza 2,1 milliárd forintot spórolt. Hasonló volt a helyzet 2014-ben is, miután a piaci kamat 3,74, míg a letelepedési kötvények kamata 2,24 százalék volt. A büdzsé 8,7 milliárd forintot nyert. Fordulópontot a 2015. esztendő hozott, hiszen az európai állampapírok hozamai drasztikusan csökkentek, ennek megfelelően a magyar piaci kamatok is visszaestek, az ötéves hazai állampapírok esetében ez 1,35 százalékra zuhant.
A letelepedési kötvények esetében azonban életbe lépett a 2 százalékos törvényi küszöb, amely alá nem csökkenhet a hozamszint. Ebben az évben Magyarország már vesztett a programon, méghozzá több mint 3,6 milliárd forintot. Tavaly tovább zuhantak a piaci árak, a hagyományos magyar állampapírok már csak 0,58 százalékon forogtak, miközben a letelepedési kötvények után a magyar állam továbbra is vállalta a 2 százalékos luxuskamatot. Tavaly már 8,4 milliárdot bukott a büdzsé, hiszen ennyivel többet fizettünk, mintha piaci körülmények között bocsátott volna ki hazánk állampapírokat. A Magyar Nemzet számítása szerint az idén március végéig futó kötvényprogram csak az első három hónapban további 12 milliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek. (Az államnak csak lejáratkor kell kifizetnie a hozamokat, vagyis a bukás „hivatalosan” a papírok kibocsátása után öt évvel jelentkezik.)
A kormánypártok tehát, amikor megszavazták a kötvényprogramot, és törvénybe foglalták a garantált kétszázalékos hozamszintet, lényegében hűtlen kezelést valósítottak meg. A piaci kamatok 2014 decemberében buktak a kétszázalékos limit alá. Ha akkor módosítottak volna a jogszabályon, akkor 24 milliárd forintos költségvetési pazarlást állíthattak volna meg. Nagy kérdés, hogy az Orbán-kormány miért nem lépett. Ami az államnak veszteség, óriási nyereség a magáncégeknek. A letelepedési kötvényeket csak az a nyolc cég jegyezhette le, amelyek engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. Mivel csak ezek a közvetítő vállalkozások vehették meg az állampapírokat, értelemszerűen náluk landoltak a kötvények után fizetett kamatok is. Egy kivételével pedig olyan adóparadicsomnak számító országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Szingapúr vagy éppen Liechtenstein.
Lapunk többéves munkával fűzte végig a letelepedési programban részt vevő vállalkozások offshore céghálóit. Kiderítettük, hogy az egyetlen magyar bejegyzésű cég, az Arton Capital Kft. sem csak a magyar vállalatán keresztül üzletel, hanem az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett offshore cégen, a European Bond Program Management Consultancy (EBPMC) nevű vállalkozáson keresztül is szerződik a pénzes külföldiekkel. A kötvényüzlet 85 százalékát pedig az a Kajmán-szigeteki cég bonyolítja le, amelynek a végső tulajdonosa három Brit Virgin-szigeteken alapított offshore cég. Ezek részben azelőtt jöttek létre, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – akkor még bizottsági elnökként – beadta volna 2012-ben a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát az Országgyűlésnek. A Fidesz-közeli offshore cégek a kötvények után járó zsíros kamatok mellett jelentős szolgáltatási díjat is kértek az ügyintézésért. Számításunk szerint eddig 113 milliárd forintnyi bevételre tettek szert, és ha a folyamatban lévő ügyeket is beleszámítjuk, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot.
