Sajtóértekezletén a német politikus elmondta, hogy a britek távozásával évente körülbelül 10-11 milliárd euró esik ki, ezért a hatékonyság növelésére, a pénz valamekkora részének pótlására, takarékoskodásra, átcsoportosításra, illetve más bevételi forrásokra lehet szükség. Oettinger emellett rámutatott, hogy eközben a védelem, a biztonság területén jelentkező új feladatokat is finanszírozni kell, ami kétszeresére növelheti ezt a hiányt – írja az MTI.
„Ha Európa meg akar küzdeni az új kihívásokkal, akkor valahonnan pénzre van szükség. Költhetünk kevesebbet, vagy találhatunk új forrásokat” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy „nehéz döntéseket kell majd hozni”.
A brexit mindazonáltal lehetővé teszi a britek által korábban kiharcolt, „torzító hatású” költségvetési visszatérítések megszüntetését – mondta Oettinger, aki szerint olyan módon kellene átcsatornázni a forrásokat, ami az integráció és a tagállamok közötti együttműködés kiterjesztését mozdítja elő.
„A büdzsé változása és annak felhasználása attól függ, hogy milyen jövőt szánunk az Európai Uniónak” – jelentette ki.
Az Európai Bizottság szerdán ismertetett anyaga öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel az unió pénzügyeinek jövőjéről, amelyek a következők:
A lehetőségek a meglévő szakpolitikákkal kapcsolatos kiadások csökkentésétől a bevételek növeléséig terjednek. Az EU költségvetése idén 157,9 milliárd euró kötelezettségvállalást irányoz elő.
A Hír TV hozzáteszi, a következő uniós költségvetési időszak legnagyobb vesztesei azok a tagállamok lehetnek, amelyek a strukturális és a mezőgazdasági alapokból részesednek, így például Magyarország. Ráadásul egyre erősebbek azok a hangok, hogy azok ne kaphassanak 2020 után uniós központi forrást, akik nem tagjai az uniós ügyészségnek, amelyet nemrég állított fel tizenkilenc tagállam. Magyarország nem részese ennek az együttműködésnek, holott ez a szervezet lesz hivatott ellenőrizni az uniós pénzek szabályos felhasználását.
