A kormány nem mert szembemenni a bankokkal

Fontosabb volt az adósságszabály, mint a devizahitelesek megmentése. Továbbra is százezrek élnek létbizonytalanságban.

Annál is érdekesebb a kormány magatartása, mert csak a 2010. májusi bejelentés – hogy megmentik a devizaadósokat – után és éppen a kormány forintgyengítő politikájának hatására jött a feketeleves az eladósodottaknak. A válság kitörését követő év, 2009 januárjában a svájci frankot 176, az eurót pedig 265 forint körüli árfolyamon jegyezték. A második Orbán-kormány megalakulásának idején, 2010 májusában 196 és 280 forint körüli árfolyamon lehetett a két devizához jutni. A már szociálliberális kormány idején megkezdődött forintgyengülés ezután fölgyorsult: a svájci frank árfolyama 2012 elejére 240-260 forint körüli szintre emelkedett, és sokkal az alá később sem került. A kormány, illetve a jegybank pedig semmit nem tett nemzeti devizánk erősítése érdekében.

– A kormány döntést hozott: fontosabb az adósságszabály betartása, mint a devizahitel terheit viselő családok sorsának könnyítése. A mentőcsomagokkal persze igyekeztek félrevezetni az embereket, hogy mégiscsak megmentik őket. Ez azonban megmaradt a politikai szlogen szintjén – mondta Falus Zsolt. A szakértő szerint aki nem volt érintett, még el is hihette, a bajban lévők azonban gyorsan látták, szó sincs megmentésükről: a kormány gazdaságpolitikája által okozott kár egészen kis töredékét fizettették vissza a bankokkal. – Jogi érvek mögé bújva nem mertek bajuszt akasztani a bankokkal, pedig konzervatív és liberális közgazdászok többféle, a megszavazott mentőcsomagoknál sokkal jobb eredményt hozó megoldást is fölvázoltak, de hiába – mondta az egyesület elnöke. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a devizahiteleseken keresett ezermilliárdok egy részéből stafírozták ki a 267 milliárd forintból létrehozott jegybanki alapítványokat is.

Újabb pénzintézetet minősített a jegybank

Az MKB Bank Zrt. is megkezdheti a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek kihelyezését, a termékek forgalmazásának kezdő időpontjáról a hitelintézet dönt majd – közölte csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Korábban a K&H, az FHB, az Erste, illetve 48 takarékszövetkezet, a Pannon Takarék Bank és a Mohácsi Takarék Bank termékei nyerték el az MNB-től a fogyasztóbarát minősítést. Az FHB-nál július 1-jétől, az Ersténél július 24-étől, a takarékszövetkezeteknél pedig szeptember elsejétől igényelhetők a hitelek. A közlemény szerint az MNB a minősítési keretrendszer megalkotásával sztenderdizált, egyszerűen összehasonlítható és fogyasztóbarát jellemzőkkel rendelkező lakáshiteltermék elterjesztését tűzte ki célul. A jegybank idén május 19-én tette közzé a pályázatok feltételeit.