Azzal, hogy a kormány gyengén tartotta a forint árfolyamát a vezető devizákkal szemben, illetve nem tett lépéseket erősítése érdekében, jelentős tehertől szabadította meg a költségvetést, és komoly eredményt hozott a jegybanknál – olvasható ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2013 februárjában megjelent, A monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra című tanulmányából, amelyre a Bankcsapda Egyesület hívta föl a figyelmünket. – Arról azonban nem esik szó a jelentésben, hogy a gyenge forintárfolyam terheit a devizahiteles adósok viselik a többszörösére emelkedett törlesztőrészleteket fizetve – nyilatkozta lapunknak Falus Zsolt, az egyesület elnöke.
A tanulmány szerzői arról írtak, hogy az MNB arany- és devizatartaléka 2007 és 2011 között évente több mint ezermilliárd forinttal nőtt, 2011 végén pedig mintegy 12 ezer milliárd forintot tett ki. Ennek következtében a forint egyszázalékos erősödése 120 milliárd forinttal mérsékelte volna a devizatartalék forintban mért értékét.
Amennyiben ez fölemésztette volna az úgynevezett forintárfolyam-kiegyenlítési tartalékot, akkor a költségvetésnek kellett volna kipótolnia. (A forintárfolyam-kiegyenlítési tartalék a jegybank devizában lévő követeléseinek és kötelezettségeinek hivatalos árfolyamon mért és a tényleges beszerzési értékének a különbözete. Ebben a tartalékban 2011-re már 1325 milliárd forint halmozódott föl.) A forint esetleges erősödését hosszabb távon veszélyesnek tartották a tanulmány szerzői, ugyanis a tartalék kipótlása nem a költségvetést terheli, hanem az államadósságot emeli.
– Ebből is látható, hogy a kormánynak nem állt és nem áll érdekében a forint erősítése. Vagyis teljesen hamis az a szlogen, amelyet először Matolcsy György még kinevezésre váró gazdasági miniszterként 2010 májusában hangoztatott: megmentjük a devizahiteleseket. A retorika ezután is maradt, a megoldások azonban – az egyetlen, egyébként a tehetősek számára kedvező végtörlesztés kivételével – sikertelenek voltak. Jól mutatja ezt a jegybank tavaszi statisztikája, amely szerint a többszörös mentőcsomagot és forintra váltást követően még mindig 72 ezer család képtelen fizetni a sokszorosára növekedett törlesztőrészleteket, azaz több százezer ember él létbizonytalanságban – fejtegette Falus Zsolt.
Annál is érdekesebb a kormány magatartása, mert csak a 2010. májusi bejelentés – hogy megmentik a devizaadósokat – után és éppen a kormány forintgyengítő politikájának hatására jött a feketeleves az eladósodottaknak. A válság kitörését követő év, 2009 januárjában a svájci frankot 176, az eurót pedig 265 forint körüli árfolyamon jegyezték. A második Orbán-kormány megalakulásának idején, 2010 májusában 196 és 280 forint körüli árfolyamon lehetett a két devizához jutni. A már szociálliberális kormány idején megkezdődött forintgyengülés ezután fölgyorsult: a svájci frank árfolyama 2012 elejére 240-260 forint körüli szintre emelkedett, és sokkal az alá később sem került. A kormány, illetve a jegybank pedig semmit nem tett nemzeti devizánk erősítése érdekében.
– A kormány döntést hozott: fontosabb az adósságszabály betartása, mint a devizahitel terheit viselő családok sorsának könnyítése. A mentőcsomagokkal persze igyekeztek félrevezetni az embereket, hogy mégiscsak megmentik őket. Ez azonban megmaradt a politikai szlogen szintjén – mondta Falus Zsolt. A szakértő szerint aki nem volt érintett, még el is hihette, a bajban lévők azonban gyorsan látták, szó sincs megmentésükről: a kormány gazdaságpolitikája által okozott kár egészen kis töredékét fizettették vissza a bankokkal. – Jogi érvek mögé bújva nem mertek bajuszt akasztani a bankokkal, pedig konzervatív és liberális közgazdászok többféle, a megszavazott mentőcsomagoknál sokkal jobb eredményt hozó megoldást is fölvázoltak, de hiába – mondta az egyesület elnöke. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a devizahiteleseken keresett ezermilliárdok egy részéből stafírozták ki a 267 milliárd forintból létrehozott jegybanki alapítványokat is.
Újabb pénzintézetet minősített a jegybank
Az MKB Bank Zrt. is megkezdheti a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek kihelyezését, a termékek forgalmazásának kezdő időpontjáról a hitelintézet dönt majd – közölte csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Korábban a K&H, az FHB, az Erste, illetve 48 takarékszövetkezet, a Pannon Takarék Bank és a Mohácsi Takarék Bank termékei nyerték el az MNB-től a fogyasztóbarát minősítést. Az FHB-nál július 1-jétől, az Ersténél július 24-étől, a takarékszövetkezeteknél pedig szeptember elsejétől igényelhetők a hitelek. A közlemény szerint az MNB a minősítési keretrendszer megalkotásával sztenderdizált, egyszerűen összehasonlítható és fogyasztóbarát jellemzőkkel rendelkező lakáshiteltermék elterjesztését tűzte ki célul. A jegybank idén május 19-én tette közzé a pályázatok feltételeit.
