Zsarolás, fenyegetés és blöffök színesítik azt a Malév Ground Handling (MGH) és a Wizz Air közötti üzleti vitát, amelynek következtében a fapados légitársaság Budapestről induló, illetve oda érkező utasai június 22-én többórás késést voltak kénytelenek elszenvedni – ez legalábbis rajzolódik ki a lapunk birtokába került információkból. Az ügy pikantériája – amellett, hogy az utazóközönség a saját bőrén is megtapasztalhatta, hogy valami nincs rendben –, hogy az MGH állami cég. Vagyis a tisztának épp nem nevezhető eszközök használatától nem tartózkodik a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) sem.
A lapunknak több forrásból is megerősített történet lényege, hogy a Malév GH mint a Wizz Air budapesti járatainak földi kiszolgálását végző partnere magasabb árat szeretett volna kialkudni a munkáért, dacára annak, hogy a légitársasággal kötött megállapodása 2020-ig érvényes. (Az MGH törekvéseit több ok indokolta: egyrészt az állami cég rendkívül nehéz anyagi helyzetben van a modernizáció elmaradása és az elavult működési modell, valamint a régről örökölt adósságok miatt. Másrészt képtelen lépést tartani a növekvő bérekkel és az elvándorlással, harmadrészt pedig – úgy tudjuk – a Wizz Airnek tett eredeti ajánlat igen alulárazott volt.)
A Wizz Air az MGH szándékával szembemenve először pályázaton keresett partnert arra az esetre, ha a cég – új megállapodás hiányában – leállna. Erre a beszerzésre értelemszerűen nem kapott meghívást az állami vállalat, csak a három másik földi kiszolgáló cég, a török Celebi, a brit Menzies, valamint a magyar hátterű BudPort. Mint megtudtuk, a bekért ajánlatok szintén nem nyerték el a Wizz Air tetszését, így folytatódott az MGH-val való alkudozás is. Mivel azonban az akkor már több hónapja tartó egyeztetések nem vezettek eredményre, az MGH-nál úgy döntöttek, szintet lépnek: június 21-én az MNV-től az a tájékoztatás érkezett a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-hez, hogy a járatok földi kiszolgálását ellátó állami cég másnap leáll.
Az események ekkor felgyorsultak: a Budapest Airport vezetése az üzembiztonság fenntartása érdekében azonnal válságtanácskozást hívott össze, amelyen lapunk információi szerint a Celebi, a Menzies, a BudPort, valamint a repülőtér és a Wizz Air képviselői vettek részt. A Magyar Nemzet több társaság vezetőjét megkereste, ám névvel senki nem vállalt nyilatkozatot. Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója jelezte, semmilyen formában nem kívánják kommentálni értesüléseinket, és ugyanezt írta Galgóczy Ferenc, a BudPort vezetője is ímélben feltett kérdéseinkre. Herczog Péter, a Malév GH vezérigazgatója ugyan jelezte, hogy részletesen válaszol megkeresésünkre, eddig tőle sem érkezett reakció, ahogy az MNV-től sem. Reptéri forrásainktól ugyanakkor úgy értesültünk, hogy a 21-e délutánra összehívott tanácskozás késő éjszakáig tartott a Liszt Ferenc repülőtér 2A terminálján, a kimondottan válsághelyzetekre kialakított tárgyalóban.
A leállás végül nagy blöffnek bizonyult, másnap ugyanis munkába álltak a Malév GH alkalmazottjai, a Wizz Air járatainak kiszolgálásában viszont jelentős csúszás alakult ki. Mint ismert, a fapados légitársaság a június 22-ei napot egy-két órás késésekkel indította, a késések pedig végigkísérték az egész napot. A hivatalos verzió szerint az MGH-nak felróható okok miatt borult a menetrend, ami a légitársaságon kívül több ezer utasnak jelentett bosszúságot.
Az események tükrében különösen érdekes, hogy – mint arról a lapunk birtokába került levél tanúskodik – néhány nappal később Herczog Péter már arról tájékoztatta az MGH alkalmazottjait, hogy a társaság elnyerte a Wizz Air megbízását. A feleknél e megállapodás részleteiről is érdeklődtünk, ám a Malév GH-tól – ahogy már azt megszokhattuk – nem érkezett válasz. A diszkont-légitársaság vezérigazgatója, Váradi József pedig úgy nyilatkozott, személyesen garantálja, hogy a Malév GH-val kötött megállapodás és a június 22-ei késések között semmi összefüggés nincs. Beszédes ugyanakkor, hogy a megbízás szükségességét firtató kérdésünkre kifejtette: vizsgálatot igényel, hogy a késéseknek technikai vagy személyi okai vannak. „Pályázatot azért írtunk ki, mert kétségek merültek fel a földi kiszolgálással kapcsolatban, de ez több hónapos procedúra volt” – fejtette ki Váradi; részleteket nem árult el a megállapodásról.
Forrásaink szerint ugyanakkor minden jel arra utal, hogy június 21–22-ei események a Malév GH és a Wizz Air szkanderezésének részét képezték, amire az is utal, hogy – mint arról a reptéri beléptető rendszer általunk megismert adatai is tanúskodnak – Herczog Péter az MGH vezéreként a kora hajnali óráktól személyesen kísérte figyelemmel cége munkáját. Megtudtuk azt is, hogy a Malév GH az egy gépre eső kiszolgálási díjat a korábbi 310 euró körüli összegről 420 euróra tornázta fel 2020-ig, azaz a korábbi szerződés érvényességi határidejéig. Az állami cég kialkudott pluszbevétele ugyanakkor csepp a tengerben, hiszen az MGH milliárdos tartozást görget maga előtt, ráadásul a néhány hónapja beígért béremelésekre sincs meg a keret, így egyre komolyabb a munkaerőhiány. A Wizz Air kiszolgálásában ezért alvállalkozóként a BudPort és az Airport Security nevű cég is részt vesz.
