Inkább tekinthetők Oroszország melletti hűségnyilatkozatoknak, mint valaha is beteljesülő ígéreteknek a magyar kormány nemzetközi gázvezetékek építésével kapcsolatos megnyilatkozásai. Eddig ugyanis egyik, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által beharangozott csőrendszer-beruházás sem valósult meg, azon egyszerű oknál fogva, hogy gazdaságilag nem érte meg.
„Ha a magyar diplomácia vezetőjének bejelentései valóra váltak volna, már legalább hat új nemzetközi földgázvezeték futna Magyarországra” – nyilatkozta lapunknak a második Orbán-kormány volt energetikáért felelős helyettes államtitkára. Holoda Attila ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy Szijjártó Péter hétfőn Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után közölte: Magyarország energiabiztonsága szempontjából a gázbeszerzések diverzifikálásának legrövidebb időn belüli valószínű forgatókönyve Magyarország összekötése a déli gázfolyosóval, amelybe a nyersanyag jelentős része Azerbajdzsánból fog érkezni.
A külügyminiszter kifejtette: jövőre elkészül a transzanatóliai vezeték, amely Azerbajdzsánból eleinte 16 milliárd köbméter gázt hozhat, később pedig 26 milliárd köbmétert évente. „Ezt a gázmennyiséget figyelembe kell venni a jövőben Magyarország ellátása szempontjából, és ehhez az kell, hogy legyen egy útvonal, amely összeköti hazánkat ezzel a gázfolyosóval” – magyarázta a miniszter. Hozzátette: néhány hete megállapodást írtak alá a Gazprommal, amelynek értelmében Bulgária, Szerbia és Magyarország modernizálja belső gázvezeték-hálózatait, nagy kapacitású összeköttetéseket hoznak létre, hogy Magyarországnak az Azerbajdzsánból induló gázhoz is legyen hozzáférése.
Holoda Attila kizártnak tartja, hogy a Gazprom valaha is segítséget nyújt abban hazánknak vagy bármely más országnak, hogy az azeri gáz eljusson Európába. Az orosz állami gázmonopólium számára nélkülözhetetlen, hogy megtartsa európai piacát, ami ma még a kontinens importjának hozzávetőleg a harmadát teszi ki. Így a Gazprom nincs érdekelve abban, hogy a vetélytársai uniós beszállítási lehetőségekhez jussanak. A szakember megjegyezte: korábban Szijjártó Péter bejelentette egy magyar–azeri gázvezeték, az AGRI (Azerbajdzsán–Grúzia–Románia-interkonnektor) megépítését, ám az teljes kudarcba fulladt, mert megfizethetetlenül drágán érkezett volna a gáz ezen a szállítási útvonalon.
A projekt terve korábban csupán a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséig jutott el; végrehajtása évek óta áll. Az Orbán-kormány által 2010 szeptemberében, Bakuban aláírt beruházás során az azerbajdzsáni gázt a tervek szerint a jelenlegi azeri és grúz gázszállító hálózaton keresztül Grúzia fekete-tengeri partvidékére juttatták volna el, hogy ott cseppfolyósítsák a légnemű energiahordozót, majd az erre alkalmas hajókkal a romániai Konstanca kikötőjébe szállítsák; ott visszaállítsák a gáz eredeti halmazállapotát, majd ezt a romániai és más uniós felhasználókhoz – köztük Magyarországra – csővezetéken továbbítsák. Ez a terv gazdaságtalansága miatt megvalósíthatatlannak bizonyult.
Hétfőn a külügyminiszter arról is beszélt, hogy Horvátország máig sem kezdte el építeni az ígért cseppfolyósítottgáz-terminált, valamint Horvátország és Románia nem biztosítja a kétirányú gázáramlást Magyarország vonatkozásában. Emlékezetes: Bukarest és Zágráb már évekkel ezelőtt vállalta, hogy kétirányúsítják a Magyarország felől a területükre érkező vezetéket. Ám ezt eddig egyik ország sem teljesítette, s emiatt már az unió kötelezettségszegési eljárás megindítását is kilátásba helyezte a szerződést szegő két tagállam ellen. Horvátország a napokban szándéknyilatkozatot írt alá a kétirányú szállításokat lehetővé tevő vezetékkapcsolat kialakításáról a magyar féllel. Ebben azt vállalta, hogy 2019 elejére elvégzi a szükséges beruházásokat. Azt viszont nem tudni, hogy a horvát ígéret mennyire vehető komolyan. Románia részéről is csak ígéretek hangzottak el a beígért határkapacitás-bővítés végrehajtásáról, de eddig nem történt érdemi előrelépés.
