Túl kockázatosnak találták egy ukrán üzletember jogászai a magyar letelepedési kötvényprogramot, ezért az utolsó pillanatban elállt a szerződés aláírásától a gazdag ügyfél. Még évekkel ezelőtt történt az eset, lapunk most jutott hozzá az alá nem írt szerződéshez. Az ukrán üzletember ügyvédei leginkább azt kifogásolták, hogy a letelepedési kötvényprogramban offshore cégekkel kell szerződni, és az ügyfelek nem jutnak hozzá a magyar állampapírhoz, hiszen nem a külföldi, hanem az offshore cég jegyzi le, vagyis hivatalosan ő a kötvény tulajdonosa.
Az ukrán üzletember jogászai arra sem láttak garanciát, hogy a befizetett összeget a kötvény ötéves lejárata után valóban vissza is kapja ügyfelük. Mivel offshore cégekkel szerződnek, semmilyen jogi lehetőség nincs arra az esetre, ha a vállalkozás megszűnne vagy esetleg eltűnne. A magyar állam ugyanis csak a hazai kibocsátású állampapírokért vállal felelősséget, az offshore cégek által kibocsátott részvények, illetve értékjegyek mögött – amit a külföldiek kézhez kapnak – már nincs állami garancia.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a többek között Ukrajnára és Oroszországra engedélyt kapó cég, a Liechtensteinben bejegyzett Voldan Investments Ltd. számára nehezen kezdődött a magyar letelepedési kötvények értékesítése. Az oroszok és az ukránok ugyanis – szemben a kínai ügyfelekkel – sokkal gyanakvóbbak voltak az offshore cégek miatt. A Voldan emiatt volt kénytelen a részben állami tulajdonú Gránit Bankkal és egy nemzetközi iroda, a CMS budapesti kirendeltségével leszerződni. (A CMS Európa legnagyobb adó- és jogi tanácsadást nyújtó hálózata, amelynek világszerte mintegy hatvan irodája van.) A Gránit Bank szerepe az volt, hogy egy számlát nyitottak a Voldan nevére, ahol az ügyfelek egyfajta banki garanciát kaptak a 300 ezer eurós kötvény lejártakor a befizetett összeg visszafizetésére. (Az ukrán üzletember szerződésében egyébként a számlaszám egy azonosító kóddal szerepelt, vagyis nem az ügyfél nevére nyitották volna meg.) A külföldieknek egyébként a kötvény árát és a 60 ezer eurós szolgáltatási díjat, vagyis összesen 111 millió forintot kellett a CMS számlájára utalni. A tavasz óta szünetelő letelepedésikötvény-üzlet korábban annyira rutinszerűen működött, hogy a lapunk birtokába került szerződésben azt is írásba foglalták, hogy miután a magyar hatóságok kiállították a tartózkodási, illetve a letelepedési engedélyt, azt a DHL csomagküldő szolgálat fogja azonnal az ügyfélnek eljuttatni. A sietségnek nem feltétlenül az ügyfelek minél magasabb szintű kiszolgálása volt a célja, sokkal inkább az a tény, hogy a CMS csak akkor küldte tovább a pénzt az offshore cégnek, amint a külföldi átvette letelepedési engedélyét.
Az elmúlt években összesen nyolc cég kapott forgalmazási engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. Egy kivételével mind offshore-helyszínen vannak bejegyezve. A kötvénymutyiban érdekelt vállalkozások csak tavaly év végéig legalább 113 milliárd forintnyi bevételre tettek szert, és ha a folyamatban lévő ügyeket is beleszámítjuk, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot is. Az állam eközben bukott a programon, számításaink szerint a végső szaldó mínusz 12 milliárd forint lehet. Ezzel a programmal a magyar költségvetés nem járt jól, csak a Fidesz-közeli offshore cégek gazdagodtak, miközben családegyesítéssel együtt több mint 18 ezer külföldi bevándorló kapott letelepedési lehetőséget Magyarországon.
Mintegy tizennégyszer annyi gazdag migránst engedett be az Orbán-kormány, mint ahány menekültet kellett volna az Európai Unió kérésére ideiglenesen elhelyezni Magyarországon. A magyar parlament honlapjára nemrég felkerült adatokból az is kiderült, hogy a kínaiak vannak a legtöbben, a befektető külföldiek 85 százalékát teszik ki, őket az oroszok követik hatszázalékos részaránnyal, harmadik helyen az irániak állnak kevesebb mint egyszázalékos aránnyal. A korrupciógyanús üzlet 85 százalékának bevételét tehát egy cég, a kínai ügyfelekre specializált, a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore vállalkozás, a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vitte.
