– Minden olyan vállalkozás, amely a mezőgazdasághoz kapcsolódik, és az abból származó tudást alakítja át ipari tudássá és kereskedelmi tőkévé, különösen fontos a magyar kormánynak – mondta csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Balogh Tészta Zrt. gyárának átadóünnepségén. A miniszterelnök valószínűleg nem látta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap megjelent adatait a sertéságazat alakulásáról. Ugyanis júniusban a magyar sertésállomány 219 ezer hízóval csökkent az előző év hasonló időszakához képest, és elérte a történelmi mélypontot, a 2,8 milliós számot. A 2010-es kormányváltáskor még 3,17 millió sertést tartottak a tenyésztők. Az Orbán-kormány egy 2012-ben elfogadott ágazati stratégia alapján kívánta megállítani a sertésállomány csökkentését, és az eredeti tervek szerint már erre az évre el kellett volna érni a 6 milliós állományt.
Több iparági szakemberrel is beszéltünk, az élőállat-tartóktól kezdve a feldolgozókig, akik egyöntetűen állították – bár nem vállalták névvel –, hogy most „politikailag érzékeny téma” ez. Szerintük a kormányzati stratégia elhibázott volt, Magyarországon jelenleg nincs is ekkora felvevőpiaca a sertésnek. A felsőoktatásban tanító egyik szakértő elmondta, a hazai piac jelenlegi telítettsége száz százalék, az Európai Unió pedig túltermeléssel küzd. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) májusban a sertéságazat uniós válságát, illetve az orosz embargót okolta azért, hogy nem tudott a hazai állomány növekedni – ezt az információt több piaci szakember is említette a Magyar Nemzetnek. A 2012-es ágazati stratégia tehát túlzottan is optimista volt, hiszen nem sikerült megállítani a csökkenő tendenciát, és elérni a hazai állomány hatmilliósra hizlalását. Hiába szánt a kormány 2015-ben tizenhétmilliárd forintot az ágazat támogatására, ezt a pénzt hibásan és aránytalanul osztották szét – vélik a szakérők –, főleg olyan termelők között, akik nem igazán szakértői a malacnevelésnek. Amíg az Európai Unióban (EU) napi átlagban 2,8 kilogramm takarmányt fordítanak egy disznó nevelésére, addig ez a szám Magyarországon bőven 3 kilogramm feletti, ami nem teszi gazdaságossá a kocák felnevelését.
A szakemberek azt is hozzátették: bár idő kell a malacok felnevelésére, de a jelenlegi 400 forint fölötti kilogrammonkénti felvásárlási ár indokolttá teszi a sertésállomány növekedését, mert az önköltség tekintetében a jó termelők még így is 320 forintos kilogrammonkénti áron képesek felnevelni egy malacot. – A mostani helyzet nem jó se az állattartóknak, se a feldolgozóknak – mondta lapunknak Fazekas József, a Sajó-Hús Kft. ügyvezetője. Egyesek szerint a jelenlegi alacsony létszám jórészt az egy évvel ezelőtti rekordalacsony, kilogrammonként 303 forintos felvásárlási ár következményeként alakult ki, amire részben hatással volt a 2016 elején a sertéshúsra bevezetett áfacsökkentés is. Egy iparági szakértő ezt kiegészítette még azzal, hogy az állomány alacsony létszámát az is okozhatja, hogy a kevesebb állattal rendelkező gazdák – mivel önkéntes alapon működik – nem megfelelően vezetik a nyilvántartást.
A közvetlen uniós forrásból nem részesülő sertéságazat esetében a sertéshízó állatjóléti támogatásra az uniós szabályok és az Európai Bizottság által is engedélyezett 9,144 milliárd forintos maximális keretösszeget biztosítja az FM 2017-ben, az anyakoca állatjóléti támogatásra 8,62 milliárd forintot különített el a tárca. „Mostanra az árak látványosan emelkedtek – már 400 forintos kilogrammár fölött járunk –, így aki komolyan veszi a szakmát, nagyobb lendülettel fog belevágni a gazdálkodásba” – mondta még májusban az Agrárszektor.hu-nak Claessens Peter gazdálkodó.
