A Szerbiából és Ukrajnából származó vendégmunkások engedély nélkül is vállalhatnak munkát Magyarországon, a kormány főként az informatika, az elektronika, a feldolgozóipar és az építőipar, sőt az egészségügy területén várja a szomszédos, de nem EU-tag országokból érkező munkaerőt. Az uniós állampolgárok, illetve az EU-n kívüli, de magyar állampolgársággal (is) rendelkezők korábban is akadályok nélkül jöhettek hazánkba dolgozni. A ténylegesen nálunk munkát vállalók zöme jó eséllyel továbbra is határon túli magyar, ám a vonatkozó rendelet a szomszédos országok egészéről szól, a potenciális érintettek köre tehát szélesebb a magyar nemzetiségűekénél.
A nemzetgazdasági tárca Magyar Közlönyben is közzétett közleményére a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda hívta fel a figyelmet: a vendégmunkásokat június óta engedély nélkül lehet foglalkoztatni informatikusként, mérnökként vagy programozóként, az ukrán munkavállalók pedig szintén június óta vízummentesen jöhetnek Magyarországra. (Cikkünk megjelenése után a minisztérium felhívta a figyelmünket, hogy a szomszédos harmadik országból érkező munkavállalók munkavállalási engedélyhez jutásának feltételei valójában 2016 júliusa óta változatlanok.)
Zöld jelzést kaptak az ukrán és a szerb építőipari munkások, varrónők, asztalosok, sőt az ápoló képzettségű munkavállalók is – utóbbi érthető enyhítés, tekintve, hogy a bérükkel és munkaterheikkel elégedetlen magyar ápolók százával hagyják el a szakmát.
Mint az ügyvédi iroda szakértője megjegyzi, mindez nagyban megkönnyíti a harmadik országból érkező állampolgárok hazai munkavállalását, a munkáltatókra pedig kevesebb adminisztratív teher nehezedik. Mind a szerb, mind az ukrán állampolgárok vízummentesen tartózkodhatnak hazánk területén 90 napig, azonban ha ennél tovább kívánnak dolgozni, akkor tartózkodási engedélyt kell szerezniük, és akkor már munkavállalási engedély is kell.
A munkáltatók ugyanakkor kötelesek bejelenteni az engedélymentes foglalkoztatást a munkaügyi központnak legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig legkésőbb az azt követő napon.
A magyar kormány már 2016 ősze óta igyekszik ukrán dolgozókat behívni, hogy így enyhítse a hazai munkaerőhiányt: első lépésként harmadára rövidítették a (most több szakmában is mellőzött) munkavállalási engedély beszerzési idejét, és lehetővé tették, hogy az ukrán állampolgárok is kapjanak közmunkát, igényelhessenek csokot.
Komoly külföldi reklámkampány is zajlott a hazaihoz képest olcsó és megbízható munkaerő átcsábításához, de az ukránok egyelőre így is inkább Lengyelországot választják Magyarország helyett.
