Az LMP szerint a kormánynak ukrajnai vendégmunkások Magyarországra csábítása helyett a bérek általános emelésével, a többkulcsos személyi jövedelemadóval, a munkavállalói járulékok csökkentésével, a lakhatási problémák kezelésével és a szakképzés színvonalának javításával kellene kezelnie a munkaerőhiányt. Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta, nem értenek egyet azzal, hogy a kabinet 82 millió forint értékben jelentet meg hirdetéseket Ukrajnában, hogy vendégmunkásokat toborozzanak minimálbéres állásokra – írta az MTI.
Ismeretes, Ukrajnában klasszikus marketingkampánnyal hívják fel a figyelmet a magyarországi munkalehetőségre, itthon pedig egy tizenhárom helyszínt érintő országos szakmai konferenciasorozat indítanak a témában. Korábban pedig útjára indult az Ukrán állampolgárok hazai hiányszakmákban történő foglalkoztatása című munkaerőpiaci roadshow.
Orbán óvna
Pedig Orbán Viktor miniszterelnök óvott ettől. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén ugyanis azt mondta: „Óvnám magunkat attól, hogy bármilyen vendégmunkásprogramot hirdessünk meg, ugyanakkor nagyon támogatom a cégeket, tehát anélkül, hogy meghirdetnénk egy országos vendégmunkásprogramot, abban én nagyon támogatom a cégeket, keressük az útját-módját a miniszter úrral (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a szerk.), hogyha valakinek az adott munkahelyre nincs Magyarországon már munkaerő-lehetősége vagy fölvételi lehetősége, nem talál ilyet, akkor legyen minél könnyebb és egyszerűbb idehozni olyanokat, akik egyébként hajlandók ezt a munkát elvégezni” – mondta a miniszterelnök.
Elfogadhatatlan, hogy elfogadást nyert
Erre reagálta a Hír TV-nek Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetsége elnöke, hogy „nem kellenek az ukrán munkavállalók”. Úgy fogalmazott: „elfogadhatatlannak gondolom azt a munkáltatói mentalitást, úgy tűnik, hogy a kormánynál is elfogadást nyert, hogy külföldi, harmadik országból való vendégmunkásokkal törjék le a magyar béreket, és pótolják azt az elvándorolt munkaerőtöbbletet, ami egyébként hiányzik a magyar gazdaságból” – közölte Kordás László. A szakszervezetnél csak 30 ezer betöltetlen álláshelyről tudnak, de azt mondják, 200 ezer közmunkás van Magyarországon, akiknek egy részét minden bizonnyal át lehetne képezni, amivel csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt.
Csath Magdolna közgazdász is úgy nyilatkozott lapunknak a Mitsubishi esetleges magyarországi megjelenése kapcsán, hogy valószínűsíthető, hogy a beruházás megvalósulása esetén már elsősorban a környező országokból érkező munkaerőre támaszkodna, azaz román, szlovák, ukrán vagy szerb munkások bérét támogatná a magyar állam.
A munkaerőhiánnyal küszködő cégeknek nincs idejük arra, hogy megvárják, míg bekopogtat hozzájuk a szakképzett dolgozó. Azonnali megoldásokra van szükségük, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy a háború sújtotta Ukrajnából importálnak munkásokat. A külföldiek alkalmazásával a cégek jól járnak, mivel olcsón jutnak hozzá motivált munkásokhoz, az ukránok pedig azért örülnek, mert akár a négyszeresét is megkaphatják az otthoni bérüknek, noha kevesebbet kell dolgozniuk. Első látásra úgy tűnik, a munkaerő-áramlással mindenki jól jár, mégis vannak olyan vélemények, hogy ebből még nagy balhé lesz. Riportunk.
