Összességében elmondható, hogy sehol sem fogadták túl boldogan kérdéseinket. Volt olyan hely, ahol 15 percet kellett várni a munkatársra, mire visszajött, közben pedig elfelejtette a kérdésünket, és a beígért papír helyett semmit sem hozott. Csak annyit ajánlott: vizsgáltassam be a kenyeret. A visszakérdezés hatására azt mondta az egyik eladó, ki vannak írva az összetevők a kenyerespolcon lévő címkére (nem voltak). Egyébként ez volt a válasz a legtöbb helyen – vagy ez sem. Legtöbbször arra hivatkoztak, nem tudják, mert nem ők csinálják a kenyeret, meg egyébként sem kötelesek kiírni az összetevőket, ha félkilósnál kisebb a termék. Pedig elviekben a vásárlónak joga van tudni, pontosan mit vásárol. A fent említett Princess pékségen, valamint a Tescón kívül a nagyobb, aluljárókban is megtalálható láncok még a látszatra sem adtak, hogy meg tudják válaszolni az átlagvásárló számára az alapkérdéseket.
Féléves türelmi idő után, június 22-én változott meg a kenyerekre vonatkozó szabályozás; rozskenyérnek például most már csak azt az árut lehet nevezni, amelynek rozstartalma legalább 60 százalék, szemben az eddigi 40 százalékkal. A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű termékeknél következett be, korábban ugyanis elég volt mindössze 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütni ezeket a terméket. További változás, hogy korábban a kenyér legkisebb kiszerelési egysége 500 gramm volt, ma már 250 gramm az alsó határérték, így az ekkora tömegű terméket is lehet kenyérnek nevezni, amennyiben megfelel az ehhez szükséges többi előírásnak, és megvan a szükséges címkéje is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!