Az a bank járt el tisztességesen egy devizahiteles kölcsönszerződés megkötésekor, amelyik nemcsak a forint esetleges gyengülésének veszélyére hívta fel a figyelmet, de például táblázatba gyűjtve mutatta ki, miként változik a törlesztőrészlet ennek hatására. Például hogy miként emelkedik a törlesztő a forint tíz-, húsz-, harmincszázalékos gyengülése esetén – elemezte lapunknak az Európai Unió Bíróságának (EUB) egy román devizahiteles ügyben hozott döntését Róna Péter közgazdász. Az ügyfél azért fordult bírósághoz, mert szerinte nem kapott megfelelő tájékoztatást bankjától a hitellel járó esetleges veszélyekről, s így a pénzintézet tisztességtelenül járt el. A döntés kimondja, nemcsak az árfolyamváltozás okozta kockázatokra kellett felhívnia a figyelmet a banknak, hanem arra is, hogy annak milyen hatása lehet a havi fizetési kötelezettségre.
Kérdésünkre Róna Péter elmondta, a luxemburgi testület állásfoglalása ugyan nem vonatkozik közvetlenül az adott ügyre, nem jelent közvetlen döntést, az abban foglaltak azonban útmutatást adnak a kérdést feltevő román bíróság számára, miként kell értelmezni a megfelelő tájékoztatás fogalmát a devizahiteles ügyekben. Ugyanakkor az EUB határozatát a hasonló perekben eljáró magyar bíróságoknak is kötelezően figyelembe kell venniük. A közgazdász hangsúlyozta, a magyar bankok egymástól eltérő szerződéstípusokat alkalmaztak, volt, ahol egyáltalán nem esett szó az árfolyamkockázat veszélyeiről. Az EUB döntése értelmében ezekben az esetekben az elégtelen tájékoztatás miatt tisztességtelennek minősülhet a szerződés. De azokban az esetekben is felvetődhet a tisztességtelenség, ahol az árfolyamkockázatra ugyan felhívták a figyelmet, de annak a törlesztőrészletre gyakorolt hatását nem mutatták be. Bihari Krisztina devizahiteles-ügyvéd hasonlóképpen vélekedik. Várakozása szerint a mostani döntéshez hasonló határozatot fog hozni az EUB az előtte lévő hasonló magyarországi ügyekben. Vagyis reménykedhetnek a devizahitelesek, hiszen a szerződések túlnyomó többségében nem kaptak olyan részletes tájékoztatást az árfolyamváltozás várható hatásairól, mint amit a mostani döntés előír. S miután a Kúria jogegységi döntéséből is hasonló olvasható ki, érthetetlennek tartja, hogy a devizahitelek forintosításakor miért 256 forintos svájcifrank-árfolyamon váltották forintra kötelező jelleggel a helvét devizában felvett kölcsönöket. Szerinte felvételkori árfolyamon kellett volna azokat forintosítani.
