Németországban társadalmi vita robbant ki az iszlám imára hívás miatt

Göttingenben komoly társadalmi vita bontakozott ki a ramadán idején, miután a polgármester saját hatáskörben engedélyezte a müezzin imára hívását. Németországban továbbra sincs egyetértés a kérdés megítélésében.

Fotó: SWEN PFORTNER Forrás: DPA

Az iszlám vallás napi ötszöri imádkozást ír elő. A mecset müezzinje ilyenkor a minaret tornyából szólítja imára a híveket. Petra Broistedt a döntését igyekezett a jobboldali szélsőségesek elleni kiállásként keretezni. A kritikusok egy részének egyébként a polgármester autoriter döntésével, míg másik részüknek a város mecsetével van problémája. A müezzin imára hívása kedden a göttingeni Königsstiegen található Ditib mecsetből hangzott fel. A Ditib, a „Diyanet Isleri Türk Islam Birligi” rövidítése, amely Németország legnagyobb iszlám vallási szervezete, és amely a török ​​vallásügyi Minisztérium (Diyanet) alá tartozik. 

A szervezet azonban a múltban több esetben is antiszemitizmussal és radikalizmussal hívta fel magára a figyelmet. 

Van azonban a vitának egy másik aspektusa is. Ahmad Mansour iszlám szakértő például egyértelműen a müezzin ellen foglalt állást és óva intett a „politikai iszlám hatalmi demonstrációjától”. Mansour kijelentései egyébként rávilágítanak arra a mélyben meghúzódó kérdésre, hogy mennyire választható el az iszlám vallás az élet minden területére kiterjedő szabályrendszere az államigazgatástól és a polgári léttől.

Az egyik legélesebb kritika a döntés kapcsán a Göttingeni Fiatal Uniótól érkezett, akik a radikalizmus és a vallási fanatizmus felé vezető első lehetséges lépésként aposztrofálták a történteket.

A sajtó kérdéseire válaszolva egyébként Göttingen polgármestere elmondta, hogy a Ditib közösség a következő hetekben párbeszédet fog folytatni a helyi lakóközösséggel és az érdeklődő nyilvánossággal, hogy megfontolják egy rendszeres imára hívás lehetőségét, amely havonta egyszer, péntek délben hangozna fel.

Borítókép: A göttingeni mecset (Fotó: AFP)