Bár nincs jogszabályi kötelezettségük az üzleteknek arra, hogy visszavegyék azokat a termékeket, amelyeknek nincs bajuk, blokk vagy számla ellenében a legtöbb helyen mégis megteszik ezt a vásárlástól számított egy hónapig. Az önként vállalat fogyasztóbarát magatartás a növekvő verseny eredménye – hívta fel a figyelmet lapunknak a Budapesti Békéltető Testület elnöke. Baranovszky Györgyöt az év végi kiskereskedelmi csúcsidőszak okán kérdeztük a kiskereskedelemben és a szolgáltatásokban tapasztalható vállalkozói magatartásról, illetve fogyasztói tudatosságról. Mint kifejtette, az online rendelt áruk esetében 14 napos elállási jog illeti meg a vásárlót. Ám fontos tudni, hogy ez a lehetőség csak a hazai, illetve az Európai Unión belüli webáruházból való rendelés esetén él, harmadik országból – például Kínából – rendelt termékek esetén más előírások vannak, így mindenképp érdemes körültekintőnek lenni. Az alapos tájékozódás Baranovszky György szerint nemcsak a kiszemelt portéka, hanem az online kereskedő tekintetében is indokolt, hiszen nem ritka a hibás, megbízhatatlan teljesítés sem.
Ha hagyományos üzletben, személyesen vásárolunk, akkor nincs elállási jog – hiszen az adott terméket van módunk előzetesen szemrevételezni –, ám a legtöbb műszaki és ruházati üzlet 30 napos visszavásárlási vagy cserelehetőséget biztosít. Ennek feltételeit a vásárláskor mindenképp érdemes tisztázni és – különösen az ajándékba szánt termékek esetében – feltétlenül őrizzük meg a vásárlást igazoló bizonylatot. A békéltető testület elnöke hangsúlyozta, hogy ez a lehetőség nem összekeverendő a szavatossággal és a jótállással. Rendeletetésszerű használat melletti meghibásodás esetén ugyanis csak a vásárlást követő három napig köteles kicserélni a kereskedő a terméket, ezt követően pedig egyéb megoldásokra – például javításra – is lehetőség van.
Baranovszky György szavai szerint az elmúlt években nem volt jelentős változás a legtöbb panaszt produkáló ágazatok mezőnyében; továbbra is sok a megkeresés parkolási, a táv- és a hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban. Újdonság ugyanakkor, hogy például a kozmetikai vagy szabadidős szolgáltatások kapcsán egyre több megkeresést kapnak, de a Magyar Postára is érkezett panasz egy határozat késedelmes kézbesítése miatt. Szintén növekszik a használtautó-kereskedésekkel kapcsolatos ügyek száma is; az AAA autókereskedés neve egyre több beadványban szerepel.
A békéltető testület elnöke emellett a pozitív példákra is kitért; a szervezet díjat hozott létre a panaszkezelésben és fogyasztóbarát magatartásban élenjáró társaságok elismerésére, amelyben a CCC cipőüzlet-hálózat, a Főgáz Zrt., valamint a UPC kábelszolgáltató részesült.
Baranovszky György emellett szólt arról is, hogy bár a békéltetés szerepe egyre erősebb, mióta kötelező a szolgáltatóknak megjelenni a testület előtt, ám szabályozási téren még akadna bőven tennivaló. Problémának nevezte, hogy a fogyasztóvédelmi panaszokat az idei évtől a kormányhivatalok kezelik, amelyek szervezetileg a Miniszterelnökség alá tartoznak. A fogyasztóvédelem ugyanakkor egy másik tárca, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörében van, így hivatali szinten kettős irányításról lehet beszélni. A békéltető testület jövő évi költségvetése 400 millió forint, ami 70 millióval több, mint az idei. A szervezet elnöke megjegyezte ugyanakkor, hogy ez az összeg a 2008-as szintnek felel meg, miközben a hozzájuk delegált feladatok és az ügyek száma is megtöbbszöröződött.
A 19–29 éves fiatalok az idén 27 ezer forintot költenek átlagosan a karácsonyi ajándékokra, ami az előző évhez képest 12,5 százalékos növekedést jelent, a 2014-es 20 ezer forinthoz viszonyítva pedig 35 százalékos emelkedésnek felel meg – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19–29 éves korosztály karácsonyi ajándékvásárlási szokásait vizsgálta. A fiatalok 71 százaléka 10–49 ezer forintból oldja meg a vásárlást. Ugyanakkor 7 százalékos azoknak az aránya, akik kevesebb mint ötezer forintból tudnak ajándékokat venni, 2 százalékuk pedig azt mondta, hogy ilyenkor százezer forint feletti összeg is elmegy. A fiatalok több mint fele egyébként idén is ugyanakkora összeget szán az ajándékokra, mint tavaly, 24 százalékuk többet, 22 százalékuk pedig kevesebbet tervez költeni, mint az előző évben.
