Olyan sok öreg használt autót hoztak be az elmúlt években külföldről, ami már a kormányzat ingerküszöbét is elérte. Emellett ketyeg az Európai Unió által szabott türelmi idő is, és jövőre azoknak a – leginkább kelet-európai – országoknak is neki kell veselkedniük a népszerűtlen intézkedések meghozatalának, amelyek még nem szigorítottak a gépjármű-behozatallal kapcsolatos környezetvédelmi szabályokon. Úgy tudjuk, az Orbán-kormány megvárja a tavaszi országgyűlési választásokat, és csak azt követően vezeti be a korlátozásokat.
Az adatok alapján az látható, hogy a gazdasági válság kirobbanását megelőző évben, azaz 2007-ben adták el a legtöbb új autót Magyarországon. Akkor 176 ezer új gépjármű talált gazdára, és további 24 ezer importból származó használt kocsit helyeztek üzembe hazánkban, vagyis 200 ezer gépjármű került az országba. Tavalyra megfordult a trend, és 97 ezer új autó mellett már több mint 140 ezer használt és külföldről származó gépjárműre került magyar rendszám. Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke szerint a használt autók számának megugrásában több tényező együttes jelenléte játszott kulcsszerepet. Ilyen volt a 2012-es regisztrációsadó-csökkentés, amely környezetvédelmi besorolástól függetlenül mérsékelte az új és az öreg autók regisztrációs terheit. – Emellett szigorodtak a nyugat-európai, leginkább a német környezetvédelmi szabályok, így az ottani autótulajdonosoknak egyre kevésbé éri meg az idősebb autókat fenntartani – mondta. Mindez a kelet-európai importot erősítette. A korosabb autók szervizelése is olcsóbb Magyarországon: ennek oka nemcsak az alacsonyabb bérköltség, hanem a magánszervizek alacsony adófizetési hajlandósága is. Az az autótulajdonos, aki nem járt még márkaszervizben vagy nagyobb független szerelőcégnél, aligha kapott áfás számlát az elvégzett munkáról. Úgy tudjuk, hogy az állam ebben az esetben is szigorúbb szabályok bevezetésére készül. Gablini Gábor lapunknak ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a kormány előtt hever egy 45 pontos szakmai javaslat, és van egy ígéretük, hogy a kabinet „erről az étlapról fog válogatni” a szabálymódosítások során. Bár a kormány január elsejétől online pénztárgép használatára kötelezte az autójavítással foglalkozó cégeket, még mindig igen sok a feketén működő kisvállalkozás és a sufniműhely.
Politikai szempontból tehát érthető, hogy a választások előtt nem szigorít a kormány, hiszen drasztikusan drágulnának az autójavítások költségei. Miután a hazai gépjárművek átlagéletkora 14 évre nőtt, sok magyar választópolgár járna rosszul a szervizdíjak emelkedésével. A választások után viszont már kevésbé lenne kockázatos a szabályok szigorítása. Gablini szerint a legpesszimistább becslések szerint is 450-500 milliárd forint összegű lehet az adófizetést elkerülő autójavítási „érték” Magyarországon. Ez már a költségvetés szempontjából is jelentős összeg. Gablini Gábor szerint a lehetséges kormányzati szabálymódosításokon túlmenően is megcsappanhat a használt autók tömeges behozatala, miután a hazai vásárlók is tartanak a dízelbotrányt követő környezetvédelmi szigorításoktól. Egyre többször van szó arról, hogy bizonyos életkorú és dízelmeghajtású autókkal a jövőben nem lehet a belvárosokba hajtani. Emiatt – bár lényegesen olcsóbb – külföldről használt autót behozni, a fiatalabb és értelemszerűen drágább autók iránt nőhet a kereslet.
