Az ügyészség helyt is adott a panasznak, s utasította a rendőrséget az ügy kivizsgálására.
Ezt követően nem várt fordulat következett: a biztosító vezérigazgatójának megbízásából fölhívták az ügyfelet azzal, hogy mégis csak volt hitelfedezeti biztosítás a hitelszerződés mögött, de a bank adminisztratív hibájából az csak ekkor – vagyis az eljárás megindítását követően – derült ki. S hamarosan postázták is az ajánlatot, amely szerint a 2013-ban az ügyfél által kifizetett 3,8 millió forintot 700 ezer forinttal megfejelve kártalanítják a családot. A bank azonnali hatállyal ki is fizette az összeget.
A bank ugyan elismerte az adminisztrációs hibát, de nem szándékozott a biztosító által átutalt összegen felül kártérítést fizetni az ügyfélnek.
A károsult azonban ebbe nem egyezik bele, mert számításai szerint – mai árakon – legalább tízmillió forint kára keletkezett azzal, hogy a pénzintézet által jogtalanul követelt összeg kifizetése érdekében igen nyomott áron volt kénytelen értékesíteni lakását. Falus Zsolt elmondta, érdemes lenne a felügyeletnek célvizsgálatot indítani, hiszen nem biztos, hogy ez az egyetlen ilyen eset. Ráadásul sok százezer hitelfedezeti biztosításos szerződés él még ma is, és nem tudni, a bankok eleget tettek-e az ügyfelek felé a tájékoztatási kötelezettségüknek.
Azt is hozzátette,
akár a csalás bűntette is fölvetődhet, amennyiben nem egyedi esetről van szó, hiszen ekkor a szándékosság lehetősége is fölvetődik.
Ebben a konkrét esetben azonban az ügyészség megszüntette a nyomozást, mert a bank és a biztosító közlése szerint egyedi adminisztrációs hibáról van szó. Amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy több hasonló eset létezik, akkor már más lehet a megítélésük.
Az üggyel kapcsolatban lapunk megkereste a Budapest Bankot, ám banktitokra hivatkozva mindössze a fedezeti életbiztosítással kapcsolatos szabályokat ismertették. Nem derült ki az sem, hogy előfordult-e a cikkben vázolt ügyhöz hasonló a bank gyakorlatában.
