Állami bank és egy biztosító zsigerelte ki a családot, majd hibát emlegettek

A családfő halála után letagadták, hogy kötöttek lakáshitel-fedezeti szerződést, amit a rendőrségi vizsgálat hírére megleltek.

Hajdú Péter
2018. 02. 23. 18:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szakmai segítség nélkül csúnyán ráfázott volna az a család, amelyben a családfenntartó lakáshitel-szerződést kötött, majd 2013-ban elhunyt, 3,8 millió forintos lakáshitel-tartozást maga mögött hagyva. Amikor az örökösök átnézték a hagyatékot s megtalálták a hitelszerződést, megnyugodtak, mert látták, hogy abban szerepelt, a Budapest Bank hitelfedezeti biztosítást köthetett a hitel visszafizetésének biztosítékaként.

Akkor lepődtek meg, amikor felszólította őket az állami tulajdonban lévő pénzintézet, hogy – miután az adós elhunyt, s ezzel megszűnt a szerződés – egyenlítsék ki a fennálló tartozást, azaz fizessék vissza a 3,8 millió forintot. Hiába hivatkoztak a szerződésre, a banknál azt nyilatkozták, nem kötöttek hitelfedezeti biztosítást. A Generali Biztosító szintén azt közölte, nincs biztosítás a szerződés mögött. Így nem volt mit tenni,

kénytelenek voltak viszonylagosan alacsony áron értékesíteni házukat, hogy ki tudják fizetni határidőre a tartozást.

A család ezt követően, 2014-ben ismét kísérletet tett az ügy rendezésére, ám a bank újfent elutasító volt.

Később – más ügyből kifolyólag – 2016 végén kapcsolatba kerültek a Bankcsapda Egyesülettel, ahol megemlítették, milyen szerencsétlenül jártak. A szerződés közös áttekintése után ismét levélben fordultak a biztosítóhoz, hogy ők mégis úgy vélik, csak kellett hitelfedezeti biztosításnak lenni a hitelszerződés részeként.

Falus Zsolt, az egyesület elnöke az ügy kapcsán rámutatott,

az ilyen hitelfedezeti biztosításokat a bank a biztosítóval köti, amelyhez a hitelszerződés aláírásával az adós csatlakozik,

ugyanis a mellékletek között szerepel a hitelfedezeti biztosítás megkötésének lehetősége is. Ezt követően az örökösök az egyesület szakértőivel közösen feljelentést fogalmaztak meg, hogy tévedésben tartja őket a bank, illetve a biztosító. A bank azonban letagadta a hitelfedezeti biztosítás létét, így a rendőrség különösebb vizsgálat nélkül ejtette az ügyet. Ezt követően az ügyészséghez fordultak, mondván, a hitelszerződés árazásából, a kamatból, a vonatkozó hirdetményből nyilvánvaló volt, hogy kell hitelfedezeti biztosításnak lenni a hitelszerződés mögött.

Az ügyészség helyt is adott a panasznak, s utasította a rendőrséget az ügy kivizsgálására.

Ezt követően nem várt fordulat következett: a biztosító vezérigazgatójának megbízásából fölhívták az ügyfelet azzal, hogy mégis csak volt hitelfedezeti biztosítás a hitelszerződés mögött, de a bank adminisztratív hibájából az csak ekkor – vagyis az eljárás megindítását követően – derült ki. S hamarosan postázták is az ajánlatot, amely szerint a 2013-ban az ügyfél által kifizetett 3,8 millió forintot 700 ezer forinttal megfejelve kártalanítják a családot. A bank azonnali hatállyal ki is fizette az összeget.

A bank ugyan elismerte az adminisztrációs hibát, de nem szándékozott a biztosító által átutalt összegen felül kártérítést fizetni az ügyfélnek.

A károsult azonban ebbe nem egyezik bele, mert számításai szerint – mai árakon – legalább tízmillió forint kára keletkezett azzal, hogy a pénzintézet által jogtalanul követelt összeg kifizetése érdekében igen nyomott áron volt kénytelen értékesíteni lakását. Falus Zsolt elmondta, érdemes lenne a felügyeletnek célvizsgálatot indítani, hiszen nem biztos, hogy ez az egyetlen ilyen eset. Ráadásul sok százezer hitelfedezeti biztosításos szerződés él még ma is, és nem tudni, a bankok eleget tettek-e az ügyfelek felé a tájékoztatási kötelezettségüknek.

Azt is hozzátette,

akár a csalás bűntette is fölvetődhet, amennyiben nem egyedi esetről van szó, hiszen ekkor a szándékosság lehetősége is fölvetődik.

Ebben a konkrét esetben azonban az ügyészség megszüntette a nyomozást, mert a bank és a biztosító közlése szerint egyedi adminisztrációs hibáról van szó. Amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy több hasonló eset létezik, akkor már más lehet a megítélésük.

Az üggyel kapcsolatban lapunk megkereste a Budapest Bankot, ám banktitokra hivatkozva mindössze a fedezeti életbiztosítással kapcsolatos szabályokat ismertették. Nem derült ki az sem, hogy előfordult-e a cikkben vázolt ügyhöz hasonló a bank gyakorlatában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.