Róna Péter hangsúlyozta, mostani döntésével a Kúria létrehozott egy olyan fogalmat – a meghatározatlan összegű kölcsönét –, amely az európai jogrendszerben teljesen ismeretlen. Ez a fogalom a pénzügyi elmélet legalapvetőbb követelményeinek sem felel meg. A kölcsönnek a római jog óta ugyanis alapvető követelménye, hogy az meghatározott összegről szóljon.
Falus Zsolt, a Bankcsapda Egyesület nevű érdekvédelmi szervezet vezetője az ügy kapcsán elmondta, a bíróságok sajátságos jogértelmezése nem újdonság, hiszen már – ahogy a Magyar Nemzet korábban beszámolt róla – 2016 áprilisában a Pécsi Ítélőtábla egyik tanácskozásán elhangzott, hogy a hitelszerződéseket érvényessé kell tenni, habár ez nem találkozik az adósok érdekeivel. Egyébként, ha a konkrét ügyben az első- és másodfokú bíróság azonos módon, az adós mellett döntött, akkor nagyon alapos indok kellene annak felülbírálására. Vagyis már régebb óta úgy tűnik, a Kúriának az az álláspontja, hogy adós nem nyerhet. Az érdekvédő arra is fölhívta a figyelmet, hogy a Kúria hozta a jogegységi döntéseket, amelyek alapján születtek a devizahiteles-törvények. Utóbbiak pedig jelentősen korlátozták a devizaadósok perindítási lehetőségeit. – Úgy tűnik, a Kúria már jogot is alkot – tette hozzá Falus Zsolt.
