Nagy nehézség elé állítja a hazai építőipart a megrendelésállomány rég nem látott, jelentős növekedése és az ennek okán jelentkező kapacitáshiány. Az előző másfél év 20 százalék körüli bérnövekedésével ugyanakkor 2018 elejére sikerült trendfordulót elérni: ma már több szakmunkás tér haza Nyugat-Európából, mint amennyi elhagyja az országot – fejtette ki lapunknak az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Koji László szavai szerint az elvándorlásnak remélhetőleg gátat szab az idén várható, 6–12 százalékos béremelés, ám nem fogja orvosolni a szakemberhiányt.
Az ÉVOSZ felmérte, tagszervezeteinek mi jelenti a legfőbb kihívást, illetve hogyan tekintenek a következő egy évre. A szervezet weboldalán elérhető összefoglaló szerint a megkérdezett négyszáz vállalkozás 86 százalékának továbbra is a megfelelően képzett szakemberek hiánya jelenti az egyik legfőbb nehézséget, míg 35 százalékuk számolt be az eszközök elavultsága miatti kapacitásdeficitről. A cégek harmada továbbra is nagynak tartja a munkáltatói terheket, és kiszámíthatatlannak a szabályozási környezetet. Az építőipari cégek negyede küzd beszerzési nehézségekkel, míg kevesebb mint ötödük tőkehiányra, valamint a vevők késedelmes fizetésére panaszkodott. Koji László szerint a gazdasági fellendüléssel sokat javult a fizetési morál, a ki nem fizetett követelések alig 5 százaléka jut el bírósági szakaszba, ám ez 150 milliárd forintot jelent.
A vállalkozások többsége alapvetően pozitív várakozásokkal tekint 2018-ra, az árbevétel-arányos jövedelmezőség a múlt év után idén is folytatja lassú növekedését. Az építőipari munkák 5–9 százalékos drágulására lehet számítani, ám a bevételnövekmény jó részét el fogja vinni a béremelés és az egyéb költségek, így a szállítás, illetve az építőanyag árának emelkedése – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.
Koji László kitért arra is, hogy bár az építőipari termelés tavaly igen látványosan, 30 százalékkal bővült, nem szabad megfeledkezni a 2016-os alacsony bázisról, amikor az uniós beruházások kiesése miatt 19 százalékos volt a visszaesés. A 2017-es növekedés jelentős részben az állami, önkormányzati beruházásoknak – oktatási, egészségügyi és sportlétesítményeknek, valamint a vasúti és a közúti építkezéseknek – volt köszönhető.
Szintén látványos bővülés volt a lakásépítések terén is: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly több mint 14 ezer új lakást adtak át, ami 44 százalékkal több, mint 2016-ban. Nagy szerepet játszottak benne az állami ösztönzők, így a családok otthonteremtési kedvezménye és az ötszázalékos, kedvezményes forgalmi adó bevezetése. Ez utóbbival kapcsolatban az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke kifejtette: az uniós korlátozások miatt a kedvezményes áfakulcs 2019 végéig él, ami bizonytalanságot okoz a kivitelezők körében. Bizakodásra ad okot ugyanakkor – folytatta –, hogy esély van arra, a 2021-től érvényes uniós költségvetési ciklusban nagyobb mozgásterük lesz a tagállamoknak a kedvezményes adókulcsok használata terén. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kedvezményes áfa mellett az állam kezében van egy sor egyéb ösztönző is: példaként említette, hogy a banki szférával összefogva az állam kedvezményes hiteleket vezethetne be az új építésű lakásokra, illetve jelentősen támogathatná a korszerű energetikai rendszerek kiépítését is. Koji László hozzátette: a hazai lakásállomány elavult, hiszen az utóbbi tíz évben 210 ezer új otthon nem épült meg, s a pótlásukra állami segítség nélkül nincs esély.
Az ÉVOSZ becslései szerint jelenleg 25-30 ezer lakás áll kivitelezés alatt az országban. A lakások kialakításának átfutási ideje körülbelül két év, ezzel az ütemmel számolva négy éven belül 35 ezer új lakás állhat készen. Az ágazati érdekképviselet arra számít, hogy 2018 végére kiegyenlítődhet a kereslet és a kínálat. Ez azt jelenti, hogy idén még valószínűleg emelkednek a lakásárak – főként Budapesten és a megyei jogú városokban.
