A tapasztalatok szerint emberi mulasztás okozza a legtöbb tűzkárt

Bár a hazai ügyfelek meglehetősen aktívak a biztosítási piacon, mégis hozzávetőleg egymillió ingatlan nincs biztosítva. Pedig a lakások védelmére kidolgozott konstrukciók között már a legegyszerűbbek is fedezetet nyújtanak a tűz- és elemikár-kockázatok mellett már csőtörés-, betöréseslopás- vagy üvegtöréskárokra, a legkülönbözőbb kiegészítő biztosításokkal spékelve meg azokat. Az őszi-téli időszakban, amikor sokat tartózkodunk az otthonunkban, a leggyakoribbak a tűzeset okozta károk. A katasztrófavédelem adatai szerint idén januárban és február első heteiben minden órára jutott egy tűzeset — osztotta meg a legfrissebb tapasztalatokat a Magyar Nemzettel Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára.

A lakóingatlanokban könnyen lángra kaphat egy tűzhelyen felejtett serpenyő vagy égő cigaretta Fotó: Rosta Tibor

– Az ingatlanokat fenyegető káresemények között milyen gyakran fordul elő tűzeset? Van olyan időszaka az esztendőnek, amikor gyakrabban gyulladnak ki az ingatlanok?

– A tűzkárok sajnos komoly súllyal vannak jelen a biztosítói kárrendezésekben. 2010 és 2017-ig között (a tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre) az ilyen típusú károkra megközelítőleg negyvenmilliárd forintot fizettek ki a társaságok. Éppen annyit, amennyi a tavalyelőtti évben a teljes lakossági vagyoni kárráfordítás összege volt. Más megközelítésben: a tűzkárokra, valamint a villámcsapásra és annak másodlagos hatására, továbbá a viharkárokra kifizetett összegek az éves összes kárkifizetésnek akár az egyharmadát is elérik. Évente 150 ezer körül van ezen káresemények száma. Érdemes megemlíteni, hogy bár a darabszámok tekintetében évente a hat-hétezer tűzkárnak mintegy hússzorosa a viharkárokhoz kapcsolódik, de az átlagkifizetések tekintetében éppen fordított az arány. A sokéves átlagot tekintve nyolcszázezer forint jut egy tűzkárra, nyolcvanezer a viharkárra. Ami az éven belüli eloszlást illeti, a lakástüzeteket illetően éppen a mostani, téli hónapok a legveszélyesebbek, amikor a legtöbbet tartózkodunk az otthonunkban. A katasztrófavédelem adatai szerint januárban és február első heteiben minden órára jutott egy tűzeset; igaz, nem mindegyik minősült egyben biztosítási eseménynek is, hiszen a magyarországi lakóingatlanok körében több mint egymilliónak nincs lakásbiztosítása.

A lakóingatlanokban könnyen lángra kaphat egy tűzhelyen felejtett serpenyő vagy égő cigaretta
Fotó: Rosta Tibor

– Főként milyen esetekre, hanyagságra, figyelmetlenségre vezethetők vissza a tűzkárok? Egy-egy kirívó, jellemző eset?

– A tűzvizsgálati eljárások tapasztalataiból megállapítható, hogy az esetek legnagyobb része, akár kilencven százaléka valóban emberi mulasztásra, gondatlanságra, netán az alapvető fizikai ismeretek hiányára vezethető vissza. A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik. Gyakorta fordul elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyullad, és azt a háziak vízzel próbálják oltani, ami növeli, megsokszorozza a bajt. Sokszor a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodását az elektromos rendszer túlterhelése okozza, vagy az vezet akár tragédiához is, hogy nem gondoskodunk a működés közben termelődő hő elvezetéséről. Érdemes azt is észben tartani, hogy soha ne csatlakoztassunk nagyszámú készüléket egyetlen fali csatlakozó aljzatra elosztók közbeiktatásával, mert ez is túlterheléséhez, végeredményében pedig tűzhöz vezethet. S akkor még nem beszéltünk az ágyban dohányzás veszélyeiről, pedig ez is ott van a lakástüzek leggyakoribb kiváltó okai között! Konkrét eseteket nem emelnék ki, hiszen sajnos szinte mindennap olvashatunk, láthatunk kirívó példákat a híradásokban.

– Milyen gyakran aktualizálják az ügyfelek a megkötött konstrukciókat?

– Erről nincsenek statisztikáink, de általánosságban elmondhatjuk, hogy az alulbiztosítás komoly gondot jelenthet, amennyiben bekövetkezik a baj. Azt viszont látjuk, hogy az ügyfelek szerencsére elég aktívak a piacon. Erre utalnak az adatok is. Évente mintegy 550 ezer lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, amelyeknek mintegy nyolcvan-kilencven százaléka nem új szerződést kötő, hanem valamely okból társaságot váltó ügyfél. Így a teljes biztosított állomány hozzávetőleg 17-18 százaléka fordul meg minden évben. Ráadásul a biztosításkötést csak kisebb részben befolyásolja a hazai lakások adásvétele, miként a hitelek mellé, a hitelező által megkövetelt, fedezetként megkötött lakásbiztosítások sincsenek túlsúlyban. Összességében a lakásbiztosítást kötő ügyfelek körülbelül negyede van olyan élethelyzetben, amikor meg kell kötnie a biztosítást (lakás adásvétele, hitel), a jelentős többség, az érintettek háromnegyede egyéb, a verseny adta lehetőségek miatt változtat.

– Melyek a legjellemzőbb lakásbiztosítási konstrukciók? Hány biztosító kínál ilyen típusú termékeket a magyar piacon?

– A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhető el, így valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. A biztosítók önszabályozásként 2013 óta a felügyelet által jóváhagyott struktúrában (tartalomjegyzékkel) készítik lakásbiztosítási (új) termékeiket. Ez a termékek összehasonlíthatóságát könnyíti meg, javítva ezzel a verseny feltételeit is. A Mabisz elkészítette a lakásbiztosítási standard termékvázlat-szabályzatot, amelyhez írásos nyilatkozattal csatlakoztak a biztosítók. A termékvázlat, az ahhoz csatlakozó biztosítók, valamint azok a termékek, amelyek már ennek megfelelően készültek, a Mabisz honlapján megtalálhatók. Ez teljesen átlátható módon az ügyfelek részére is olyan információkat biztosít, amelyek a termékek megvásárlásakor, illetve a meglévő biztosítás módosításakor elősegítik a minél megalapozottabb döntést.

A teljes interjút a 2019. február 27-i lapban olvashatják.