Gond volt Borosnéék gazdálkodásával

A könyvvizsgálói vélemény szerint nem volt megfelelő a baloldalhoz köthető Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének gazdálkodása 2017-ben — tudta meg lapunk. A Boros Péterné nevével fémjelzett, a közszférában működő képviselet — annak ellenére, hogy március 14-re országos sztrájkot szeretne előkészíteni — a tagjaival nem tudott megfelelően elszámolni a befizetésekről a nyilvánosan hozzáférhető és a Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumok szerint. Az elnöknek a kormányzati tisztviselőkről szóló kijelentései ráadásul túlzók, az érintettek harmincszázalékos béremelést kapnak.

A képviselet elnöke elégedetlenségre buzdít, miközben a saját háza táján sincs minden rendben Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ezzel szemben a kormányzati tisztségviselők bére a következő időszakban átlagosan harminc százalékkal emelkedik. A valóságban a jogállási törvény változott, a magasabb bérhez magasabb elvárások is társulnak akár a munkaidőre, akár a szabadságokra vonatkoztatva. Ennek oka, hogy a végrehajtó hatalom alkalmazottainak nagyobb felelősség terheli a munkáját, így a jövőben szabályozottabb környezetben kell ellátniuk ezeket a feladatokat. Lapunk úgy tudja, az érintettek körében nincs sztrájkhangulat.

A képviselet elnöke elégedetlenségre buzdít, miközben a saját háza táján sincs minden rendben
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az MKKSZ a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) országos konföderációnak a tagja. A SZEF korábban részt vett a „rabszolgatörvény” elleni tüntetéseken, élesen bírálva a Munka törvénykönyvének módosításait. Annak ellenére, hogy a közszféra jelentős részére nem ez a szabályozás vonatkozik, egyéni jogállás szabályozza a munkaidőt, területenként eltérő módon. A SZEF vezetője, Földiák András korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen lengette be az országos sztrájkot, a közszférában ezt a március 14-i megmozduláson továbbra is szeretnék elérni.

Megállapodás a postánál

Átlagosan tízszázalékos lesz a bérfejlesztés az idén a Magyar Postánál a pénteken aláírt bérmegállapodás szerint. Schamschula György, a társaság vezérigazgatója az Origo hírportálnak elmondta: a Magyar Posta 2017-ben kötött bérmegállapodást a szakszervezetekkel, három év alatt 32 százalékos béremelésről. Az akkori megállapodás alapján a kiindulópont 2019-re legalább hatszázalékos emelés volt, amit a cég az induló ajánlatában két százalékkal toldott meg az idei bértárgyaláson. A végső megállapodás szerint tízszázalékos vagy azt meghaladó mértékű bérfejlesztésben részesül idén a dolgozók többsége.

Németek előtt járatták le hazánkat

A szakszervezeti konföderációkkal találkozott a minap a DGB, tehát a legnagyobb német szakszervezeti konföderáció. Úgy tudjuk, a baloldalhoz köthető szakszervezetek, élünkön Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökével valótlanul és túlzó módon azt állították a túlóratörvényről – ahogy a tüntetéseken is csúsztattak –, hogy 400 túlórát kell dolgozni, és azt majd csak három év múlva fizetik ki. Emellett a magyar gazdaság állapotát is rossz színben tüntették fel lapunk értesülése szerint, s azzal példálóztak, Románia hozzánk képest mennyivel jobb helyzetben van. A valótlan állításokat a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek vezetője információink szerint azonnal megcáfolta. A valótlan állításokat később úgy próbálták megmagyarázni, hogy elismerték, valóban nem él a túlóráztatás lehetőségével senki, ám később ez megváltozhat, a szakszervezeti hozzájárulást pedig kivehetik a törvényből. Egyértelmű tehát, hogy a balos szakszervezeteknek a német konföderáció előtt a félretájékoztatás volt a cél, az ország rossz színben való feltüntetése.