Gond volt Borosnéék gazdálkodásával

A könyvvizsgálói vélemény szerint nem volt megfelelő a baloldalhoz köthető Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének gazdálkodása 2017-ben — tudta meg lapunk. A Boros Péterné nevével fémjelzett, a közszférában működő képviselet — annak ellenére, hogy március 14-re országos sztrájkot szeretne előkészíteni — a tagjaival nem tudott megfelelően elszámolni a befizetésekről a nyilvánosan hozzáférhető és a Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumok szerint. Az elnöknek a kormányzati tisztviselőkről szóló kijelentései ráadásul túlzók, az érintettek harmincszázalékos béremelést kapnak.

A képviselet elnöke elégedetlenségre buzdít, miközben a saját háza táján sincs minden rendben Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Habár a közszférában dolgozó munkavállalók helyzete miatt országos demonstrációt hirdetett, közben előszeretettel támadja a kormányzat intézkedéseit, saját tagjaival nem tudott korrektül elszámolni Boros Péterné szakszervezete – derül ki a lapunk birtokába jutott és a nyilvánosan is hozzáférhető dokumentumokból. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), úgy tűnik, nem tartja ugyanakkor fontosnak a szabályos és hiteles gazdálkodást.

A 2017-re vonatkozó, tavaly közzétett dokumentumból kiderül, hogy a szakszervezetnek 2017-ben csaknem 122 millió forint bevétele volt, amiből 63 millió forint származott a tagdíjakból, ötvenmillió forint pedig ingatlanértékesítésből. Ezenkívül az MKKSZ mintegy 3,3 millió forint közpénzhez is jutott, költségvetési, illetve önkormányzati támogatás formájában. A beszámolónak része a független könyvvizsgálói jelentés is, amiből pedig az derül ki, hogy a könyvvizsgáló az MKKSZ 2017-es gazdálkodásáról korlátozott, vagyis nem megfelelő minősítést adott ki.

Az indokolás szerint az MKKSZ alapszervezeteinek könyvviteli nyilvántartása nem épült be a szakszervezet éves beszámolójába. Tehát az MKKSZ 2017-es beszámolója a tagok számára félrevezető volt, illetve valótlan adatokat tartalmazott a szakszervezet gazdálkodásáról. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a tagságtól beszedett tagdíjak egy része nem jelent meg a költségnemek között, vagyis gyakorlatilag szabálytalan volt a beszedett tagdíjakkal való elszámolás.

A baloldallal, az ellenzékhez köthető civil és szakszervezetekkel közösen már többször is hirdetett demonstrációt az MKKSZ, jelenleg éppen a kormánytisztviselőkre vonatkozó új szabályok – az ellenzéki narratíva szerint „hivatali dolgozók rabszolgatörvénye” – miatt. Most március 14-re szerveznek a közszférában megmozdulást. Borosné korábban erős csúsztatásokkal, túlzóan arról beszélt, elképesztő lekezelés és munkaügyi káosz jellemzi a kormánytisztviselők munkáját, foglalkoztatójuk az Ügyfélkapun levelez velük, ezen értesültek az alapszabadságuk csökkentéséről, a munkaközi szünet munkaidőn kívülre kerüléséről, a helyettesítés ellenértékének ki nem fizetéséről, a 13. havi ingyenmunkáról, miközben nem kaptak még kinevezési módosítást.

Ezzel szemben a kormányzati tisztségviselők bére a következő időszakban átlagosan harminc százalékkal emelkedik. A valóságban a jogállási törvény változott, a magasabb bérhez magasabb elvárások is társulnak akár a munkaidőre, akár a szabadságokra vonatkoztatva. Ennek oka, hogy a végrehajtó hatalom alkalmazottainak nagyobb felelősség terheli a munkáját, így a jövőben szabályozottabb környezetben kell ellátniuk ezeket a feladatokat. Lapunk úgy tudja, az érintettek körében nincs sztrájkhangulat.

A képviselet elnöke elégedetlenségre buzdít, miközben a saját háza táján sincs minden rendben
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az MKKSZ a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) országos konföderációnak a tagja. A SZEF korábban részt vett a „rabszolgatörvény” elleni tüntetéseken, élesen bírálva a Munka törvénykönyvének módosításait. Annak ellenére, hogy a közszféra jelentős részére nem ez a szabályozás vonatkozik, egyéni jogállás szabályozza a munkaidőt, területenként eltérő módon. A SZEF vezetője, Földiák András korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen lengette be az országos sztrájkot, a közszférában ezt a március 14-i megmozduláson továbbra is szeretnék elérni.

Megállapodás a postánál

Átlagosan tízszázalékos lesz a bérfejlesztés az idén a Magyar Postánál a pénteken aláírt bérmegállapodás szerint. Schamschula György, a társaság vezérigazgatója az Origo hírportálnak elmondta: a Magyar Posta 2017-ben kötött bérmegállapodást a szakszervezetekkel, három év alatt 32 százalékos béremelésről. Az akkori megállapodás alapján a kiindulópont 2019-re legalább hatszázalékos emelés volt, amit a cég az induló ajánlatában két százalékkal toldott meg az idei bértárgyaláson. A végső megállapodás szerint tízszázalékos vagy azt meghaladó mértékű bérfejlesztésben részesül idén a dolgozók többsége.

Németek előtt járatták le hazánkat

A szakszervezeti konföderációkkal találkozott a minap a DGB, tehát a legnagyobb német szakszervezeti konföderáció. Úgy tudjuk, a baloldalhoz köthető szakszervezetek, élünkön Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökével valótlanul és túlzó módon azt állították a túlóratörvényről – ahogy a tüntetéseken is csúsztattak –, hogy 400 túlórát kell dolgozni, és azt majd csak három év múlva fizetik ki. Emellett a magyar gazdaság állapotát is rossz színben tüntették fel lapunk értesülése szerint, s azzal példálóztak, Románia hozzánk képest mennyivel jobb helyzetben van. A valótlan állításokat a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek vezetője információink szerint azonnal megcáfolta. A valótlan állításokat később úgy próbálták megmagyarázni, hogy elismerték, valóban nem él a túlóráztatás lehetőségével senki, ám később ez megváltozhat, a szakszervezeti hozzájárulást pedig kivehetik a törvényből. Egyértelmű tehát, hogy a balos szakszervezeteknek a német konföderáció előtt a félretájékoztatás volt a cél, az ország rossz színben való feltüntetése.