Kívánatos lenne az állam beruházási aktivitásának ciklusokon átívelő simítása – egyöntetű véleményként hangzott el mindez a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) első ülésén, amelyről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap megjelent Kereskedelmi ingatlanpiaci jelentésében olvashatók részletek. A jelentésből kiderült, hogy a kormányzati, jegybanki és piaci szereplőket egy asztalhoz ültető fórum szerint a közösségi megrendeléseknek úgynevezett árkiegyenlítő szerepet kellene betölteniük, jelenleg azonban ezek a megrendelések is hozzájárulnak a piac túlfűtöttségéhez. A LITT állami szektort képviselő tagjai is azt mondták, hogy a közszféra építőipari megrendeléseinek ütemezésén lehet fejleszteni, ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az érintettek nagy száma miatt a teljes központosítás helyett egyfajta széttagoltabb koordináció vihet előre.
Az egyik piaci szereplő szerint az építőipar magánmegrendeléseinek kiszorulásával a kereskedelmi ingatlanok befektetési piaca – a termékek hiánya miatt – kifulladhat, ami a forgalom visszaesését eredményezi. Ennek elkerülésében a szakember a 2018 decemberében létrehozott Beruházási Ügynökség tevékenységéhez fűzött reményeket. Ennek szerepével, az állami megrendelések kivitelezési piacon történő megfelelő ütemezésével az építőipari kapacitások nem épülnének le, mint ahogyan az a 2008-ban kitört válság alatt történt. Elhangzott az is, hogy hatékonyság terén az építőipar 20-25 százalékos tartalékkal rendelkezik, ami a kivitelezők és beruházók szorosabb együttműködésével, többek között a tervezés, az anyagok megválasztásának és egyéb projekt-előkészítési lépések egyeztetésén keresztül lenne kiaknázható.
Fotó: Kurucz Árpád
A LITT ülésén felmerült, hogy az építőipari folyamatok jobb mérése érdekében hasznos lenne részletesebb bontás a publikált ágazati adatokban. Szó esett arról is, hogy az építési engedély megszerzése még mindig túl hosszú folyamat, de van arra mód, hogy rövidíteni lehessen, ami által a kínálat valamivel rugalmasabban reagálhatna. Az elhangzottak szerint a budapesti irodapiacon a bérleti kereslet jelenlegi mértéke előretekintve is biztosnak látszik. A piaci szereplők túlkeresletről számoltak be, és egyöntetűen azt mondták, fordulat esetén is a fejlesztések befejezése a racionális döntés. Felvetésként elhangzott, hogy Budapesten nem alakult ki egységes üzleti negyed – amelynek létrehozása komplex beruházás –, így fejlesztők általi megvalósításához az állam közreműködésére is szükség lenne.
