Árkiegyenlítést várnak az államtól

Az állami megrendeléseknek árkiegyenlítő, ciklusokkal szembeni szerepet kellene betölteniük, jelenleg azonban ezek a megrendelések is hozzájárulnak a piac túlfűtöttségéhez — állapította meg az ingatlanpiaci tanácsadó testület, amelyen a kormányzati oldalról részt vevők is elismerték, hogy a közszféra megrendeléseinek ütemezésén lehetne javítani. Piaci szereplők szerint ugyanakkor az építőipar hatékonyságban 20-25 százalékos tartalékkal rendelkezik, ami a kivitelezők és a beruházók szorosabb együttműködésével, az előkészítés alaposabb egyeztetésével lenne kiaknázható.

Szakértők szerint egy ingatlanpiaci fordulat esetén is a fejlesztés befejezése az észszerű döntés Fotó: Kurucz Árpád

Kívánatos lenne az állam beruházási aktivitásának ciklusokon átívelő simítása – egyöntetű véleményként hangzott el mindez a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) első ülésén, amelyről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap megjelent Kereskedelmi ingatlanpiaci jelentésében olvashatók részletek. A jelentésből kiderült, hogy a kormányzati, jegybanki és piaci szereplőket egy asztalhoz ültető fórum szerint a közösségi megrendeléseknek úgynevezett árkiegyenlítő szerepet kellene betölteniük, jelenleg azonban ezek a megrendelések is hozzájárulnak a piac túlfűtöttségéhez. A LITT állami szektort képviselő tagjai is azt mondták, hogy a közszféra építőipari megrendeléseinek ütemezésén lehet fejleszteni, ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az érintettek nagy száma miatt a teljes központosítás helyett egyfajta széttagoltabb koordináció vihet előre.

Az egyik piaci szereplő szerint az építőipar magánmegrendeléseinek kiszorulásával a kereskedelmi ingatlanok befektetési piaca – a termékek ­hiánya ­miatt – kifulladhat, ami a forgalom visszaesését eredményezi. Ennek elkerülésében a szakember a 2018 decemberé­ben létrehozott Beruházási Ügynökség tevékenységéhez fűzött reményeket. Ennek szerepével, az állami megrendelések kivitelezési piacon történő megfelelő ütemezésével az építőipari kapacitások nem épülnének le, mint ahogyan az a 2008-ban kitört válság alatt történt. Elhangzott az is, hogy hatékonyság terén az építőipar 20-25 százalékos tartalékkal rendelkezik, ami a kivitelezők és beruházók szorosabb együttműködésével, többek között a tervezés, az anyagok megválasztásának és egyéb projekt-előkészítési lépések egyeztetésén keresztül lenne kiaknázható.

Szakértők szerint egy ingatlanpiaci fordulat esetén is a fejlesztés befejezése az észszerű döntés
Fotó: Kurucz Árpád

A LITT ülésén felmerült, hogy az építőipari folyamatok jobb mérése érdekében hasznos lenne részletesebb bontás a publikált ágazati adatokban. Szó esett arról is, hogy az építési engedély megszerzése még mindig túl hosszú folyamat, de van arra mód, hogy rövidíteni lehessen, ami által a kínálat valamivel rugalmasabban reagálhatna. Az elhangzottak szerint a budapesti irodapiacon a bérleti kereslet jelenlegi mértéke előretekintve is biztosnak látszik. A piaci szereplők túlkeresletről számoltak be, és egyöntetűen azt mondták, fordulat esetén is a fejlesztések befejezése a racionális döntés. Felvetésként elhangzott, hogy Budapesten nem alakult ki egységes üzleti negyed – amelynek létrehozása komplex beruházás –, így fejlesztők általi megvalósításához az állam közreműködésére is szükség lenne.

Szakemberek véleménye szerint az európai fővárosok kereskedelmi-ingatlanpiaci hozamaihoz viszonyítva hozamprémium mérhető a budapesti ­piacon. A befektetések iránti kereslet további növekedésének alapvetően a kedvező makrogazdasági mutatók adnak teret. A testület ülésén megvitatták az ingatlanalapokkal kapcsolatos szabályozói szigorítást is, amely a befektetési jegyek visszaváltási idejét 180 napra emeli. Egyes vélemények szerint a tervezett szigorítás nem menti meg a befektetőket válság esetén, és az intézkedés a befektetések kivonását eredményezheti az ingatlanalapokból. Az MNB célja a rendelkezéssel az ingatlanalapoknál rendszerkockázatot jelentő, gyors tőkekivonási lehetőség korlátozása, mivel sokk esetén az ingatlanvagyon értékesítéséhez szükséges idő nem teszi lehetővé a tömeges kifizetési igények rövid időn belüli teljesítését. E kockázat valós veszélyére a válság kitörését követő események is rámutattak.

Vita tárgya a lakásáfa

A LITT április közepén a lakáspiacról is tartott már egyeztetést, amelyen többek között a lakásáfa kérdése is előkerült. Lapunknak adott interjújában Banai Ádám, az MNB igazgatója erről azt mondta, továbbra is fontos téma, hogy hosszabb távon mi legyen az új lakások forgalmi adójával. – A legutóbbi döntéssel a bizonytalanság ugyan megszűnt, de a hosszú távú, megfelelő szint megtalálása még vita tárgya. Ez nem került még le a napirendről. Nem titok, hogy számos ötlet felmerült, miként lehetne módosítani, differenciálni a szabályozást. Egyelőre nincs konszenzus, az lenne a cél, hogy a hosszabb távú szabályozás mind a kormányzat, mind az iparág érdekeinek megfeleljen – fogalmazott Banai Ádám.