Az állatvédők nyomásgyakorlása állhat a nemzetközi kereskedelmi láncok döntése mögött, amellyel 2025-től már csak alternatív tyúktartási technológiákkal termelt tojást értékesítenének, ketreceset nem. Ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Tesco hivatalos közlésében állatjóléti, fenntarthatósági okokkal indokolta a döntést. A tojáságazat szereplőit tömörítő szövetség szerint ugyanakkor a lépés jelentős terhet róna az ágazatra, amely éppen csak kiheverte a 2012-ben kötelezővé tett ketreccseréket, ráadásul a tojáshoz jóval drágábban juthatnának hozzá a vásárlók is. Habár a hazai Tesco közleménye nem részletezi, a lánc Nagy-Britanniában korábban egyértelműen világossá tette: a nemzetközi End the Cage Age nevű mozgalom hatására döntött a ketreces tartásból származó tojások mellőzéséről, de igaz ez a többi nemzetközi láncra is.
A ketreces tartás korának végét hirdető mozgalom – a nemzetközi szervezetek által finanszírozott klímamozgalomhoz hasonlóan – szintén egy kislány, a 14 éves Lucy Gavaghan arcával kelt életre. A mozgalom magyarul is elérhető felhívása szerint európai uniós polgári kezdeményezést indítottak, céljuk pedig egymillió aláírás összegyűjtése, hogy a döntéshozók érdemben is foglalkozzanak a kérdéssel. Nemcsak a tyúkketreceket, hanem a haszonállatok ketrecben tartását tiltanák be. A felhívás szerint nemcsak környezetvédelmi, de politikai és mezőgazdasági szervezetek is dolgoznak azért, hogy a ketrecekben tartott állatok „rendkívüli szenvedése” ellen fellépjenek.
Az állattartók egyetértenek abban, hogy a mozgalom jelentős károkat okoz Európa mezőgazdasági termelésében. Az állattenyésztők lapunk megkeresésére minden területről arról számoltak be, a ketrecek elhagyása, tehát az extenzív termelés jelentősen megdrágítaná az olyan alapanyagokat, mint a máj, a nyúlhús vagy a baromfitermékek.
A Baromfi Terméktanács a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, nemzetközi felmérések igazolják a káros következményeket. A szövetség a berlini Humboldt Egyetem tanulmányára hivatkozva azt hangsúlyozza, az állatvédők mozgalmának sikere esetén akár húsz százalékkal is csökkenhetne az Európai Unió csirke- és pulykahústermelése. Ez már rövid távon a feldolgozóüzemek egy részének bezárását eredményezné, aminek következtében a munkanélküliség nőne, tehát a jelentősen megugró élelmiszerárakkal a folyamat súlyos szociális problémákat is okozna.
