Szegénységet hoz a ketrecmozgalom

Jelentős árdrágulást, munkahelyek elvesztését, csökkenő élelmiszer-termelést, és ezek hatására szociális krízist, valamint a klímakatasztrófa vártnál is gyorsabb bekövetkezését eredményezné az End the Cage Age (Véget Vetni a Ketreckorszaknak) nevű nemzetközi állatvédő mozgalom azzal, hogy hadat üzent a ketreces állattartásnak. A kereskedelmi láncokra gyakorolt nyomással könnyen megkerülhető a bürokratikus uniós döntéshozatal, az üzletek pedig nem tudnak vagy nem akarnak fellépni a zsarolással szemben. Ennek első elszenvedője lehet a tojáságazat. A mozgalom mögött radikális elvek vagy gazdasági lobbiérdekek húzódhatnak.

Az áruházláncok képtelenek ellenállni a zsarolásnak, sorra tiltják ki a kifogásolt eredetű tojást Fotó: Katona Vanda

Az állatvédők nyomásgyakorlása állhat a nemzetközi kereskedelmi láncok döntése mögött, amellyel 2025-től már csak alternatív tyúktartási technológiákkal termelt tojást értékesítenének, ketreceset nem. Ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Tesco hivatalos közlésében állatjóléti, fenntarthatósági okokkal indokolta a döntést. A tojáságazat szereplőit tömörítő szövetség szerint ugyanakkor a lépés jelentős terhet róna az ágazatra, amely éppen csak kiheverte a 2012-ben kötelezővé tett ketreccseréket, ráadásul a tojáshoz jóval drágábban juthatnának hozzá a vásárlók is. Habár a hazai Tesco közleménye nem részletezi, a lánc Nagy-Britanniában korábban egyértelműen világossá tette: a nemzetközi End the Cage Age nevű mozgalom hatására döntött a ketreces tartásból származó tojások mellőzéséről, de igaz ez a többi nemzetközi láncra is.

A ketreces tartás korának végét hirdető mozgalom – a nemzetközi szervezetek által finanszírozott klímamozgalomhoz hasonlóan – szintén egy kislány, a 14 éves Lucy Gavaghan arcával kelt életre. A mozgalom magyarul is elérhető felhívása szerint európai uniós polgári kezdeményezést indítottak, céljuk pedig egymillió aláírás összegyűjtése, hogy a döntéshozók érdemben is foglalkozzanak a kérdéssel. Nemcsak a tyúkketreceket, hanem a haszonállatok ketrecben tartását tiltanák be. A felhívás szerint nemcsak környezetvédelmi, de politikai és mezőgazdasági szervezetek is dolgoznak azért, hogy a ketrecekben tartott állatok „rendkívüli szenvedése” ellen fellépjenek.

Az állattartók egyetértenek abban, hogy a mozgalom jelentős károkat okoz Európa mezőgazdasági termelésében. Az állattenyésztők lapunk megkeresésére minden területről arról számoltak be, a ketrecek elhagyása, tehát az extenzív termelés jelentősen megdrágítaná az olyan alapanyagokat, mint a máj, a nyúlhús vagy a baromfitermékek.

A Baromfi Terméktanács a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, nemzetközi felmérések igazolják a káros következményeket. A szövetség a berlini Humboldt Egyetem tanulmányára hivatkozva azt hangsúlyozza, az állatvédők mozgalmának sikere esetén akár húsz százalékkal is csökkenhetne az Európai Unió csirke- és pulykahústermelése. Ez már rövid távon a feldolgozóüzemek egy részének bezárását eredményezné, aminek következtében a munkanélküliség nőne, tehát a jelentősen megugró élelmiszerárakkal a folyamat súlyos szociális problémákat is okozna.

Az áruházláncok képtelenek ellenállni a zsarolásnak, sorra tiltják ki a kifogásolt eredetű tojást
Fotó: Katona Vanda

A kutatás arra is kitér, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban is súlyos aggályokat vetne fel a szabadtartás, mivel jelentősen nőne a víz- és energiafelhasználás, a talajterhelés, valamint a károsanyag-kibocsátás.

A radikális állatvédők ráadásul az uniós döntéshozatalt megkerülve, a kereskedelem szereplőire helyezett nyomásgyakorlással próbálnak célt érni, így a láncoknak is sok kellemetlenséget okoznak. Ennek oka, hogy az uniós döntéshozatal lassú és bürokratikus, a termelők között pedig sok a kis szereplő. A nagykereskedelmi láncok pedig az aktivisták nyomásgyakorlása miatt nem forgalmazzák a termékeket, ezzel ártva a termelőknek – mondták a Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó ágazati szereplők. Ha a láncok nem engednek, jelentős károkozással szembesülhetnek, ennek egyik fontos eszköze a hitelrontás és a médiakampányok.

Tej- és húsipari fejlesztés

Beruházási bajnoknak nevezte Debrecent Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzemének átadásán. A városban 544 milliárd forint értékben 25 beruházást jelentettek be az elmúlt években, amivel 8142 új munkahely jött létre. A tárcavezető az élelmiszeripart a gazdaság kitörési pontjaként említette, amit igazol a kisvárdai Várda Meat Kft. négymilliárd forintos bővítése is.