Úton a gazdasági regionalizmus felé

Az uniós források hatékonyabb lehívására létrejött térségi társulás önkormányzati költségvetési tétellé vált keleti szomszédunknál, miután Kolozsvár évente 162 ezer eurónak megfelelő összeggel támogatja a működését.

Arad is részese az együttműködési megállapodásnak Fotó: Havran Zoltán

Önkormányzati költségvetési tétellé lépett elő a Nyugati Szövetség (AVE – Alianta Vestului) nevű romániai regionális kezdeményezés: a 2021–2027-es periódusban Kolozsvár évi 162 ezer eurónyi összeget szán a szervezet működtetésére. A szövetség még tavaly jött létre, amikor két partiumi (Nagyvárad és Arad), valamint egy bánsági (Temesvár) és egy erdélyi (Kolozsvár) nagyváros elöljárója 2018 decemberében együttműködési megállapodást kötött.

A kezdeményezés célja az uniós források hatékonyabb lehívása a térség gazdasági fejlesztése érdekében. A szövetség kezdetben ötletek és tapasztalatok kicserélésére szolgáló informális fórum kíván lenni a négy nyugat-romániai nagyváros vezetői között, az uniós források megpályázása érdekében pedig regionális fejlesztési társulást is létrehoznak.

Arad is részese az együttműködési megállapodásnak
Fotó: Havran Zoltán

Az AVE céljai között konkrétumok is vannak, például a négy város közötti mobilitási lehetőségek fejlesztése, az erdélyi, a Via Carpathia, illetve a Temesvár-Belgrád autópálya megépítésének felgyorsítása; vasút-, metró-, villamos-, trolibusz- és villanyautóbusz-vonalak kiépítésével a környezetkímélő mobilitás növelése a városok körül; valamint egy-egy regionális kórház építése Kolozsváron és Temesváron.

A kezdeményezéshez való csatlakozási szándékukat azóta többen is jelezték, például a bánsági Resicabánya, amelynek elöljárója a térség fejlődésének egyetlen lehetőségeként tekint a társulásra. De akad kakukktojás is: Moldva egykori fővárosa, Iasi (Jászvásár) polgármestere bejelentette, hogy keresi az AVE-hez való csatlakozás lehetőségét.

A nyugat-romániai megyék elöljárói korábban sem titkolták a Bukarest-központú politizálás miatti elégedetlenségüket. A folyamatot csak gerjeszti, hogy Románia immár hagyományosan sereghajtónak számít az uniós alapok felhasználásában.

A 2017-es évet például ötszázalékos abszorpcióval zárta, ami 1,23 milliárd euró hasznosítását jelenti, de 2018 sem hozott jelentősebb áttörést. Múlt heti ülésén a kolozsvári önkormányzat arról döntött, hogy a város húszezer lejjel járul hozzá az AVE kezdőtőkéjéhez, majd évente városlakónként 0,50 eurót, azaz körülbelül 162 ezer eurót szán a szervezet működtetésére.

Expozéjában Emil Boc polgármester kifejtette: jelenleg zajlik a 2021–2027-es többévi pénzügyi keret vitája, a Nyugati Szövetség célja pedig minél több európai uniós pénz lehívása a kormánnyal együttműködve. A pályázatot ugyan a kabinetnek kell benyújtania, de a szövetség segíthet a fejlesztésekhez szükséges tanulmányok elkészítésében.

A döntés azonban nem volt egyöntetű, a legnagyobb kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt egyik önkormányzati képviselője kijelentette: nem pártolja a Nyugati Szövetséget, mert az olyan eszméket honosított meg, amelyek az ország föderalizálásához vezethetnek.

Az erdélyi szeparatizmus vádját már az AVE decemberi létrehozásakor is többen felhozták, a szociáldemokraták ugyanazokkal a lózungokkal reagáltak a kezdeményezésre, akár a román politikai társadalom a székelyföldi autonómiatörekvésekre.

Az egykori miniszterelnök, ma kolozsvári polgármester, Emil Boc így próbálta elhessegetni a gyanakvást: „A projekt nem Bukarest ellen irányul, ellenkezőleg, az erősebb és gazdagabb Románia megteremtése a célunk. A világ egyetlen országa sem lehet gazdag erős és gazdag városok nélkül. Mindennek alapját a szubszidiaritás elve képezi, amely egyben az EU alapja is: a döntést azon hatóságnak kell meghoznia, amely a legközelebb áll az állampolgár szükségleteihez. A központosított kormányzás a múlté.”

Tánczos Barna RMDSZ-szenátor szerint a folyamat épp csak elkezdődött. A román szenátus állandó bizottságának háznagya a Digi 24 hírtelevíziónak úgy fogalmazott: újabb szövetségek létrehozatalára lehet számítani, miután Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős román biztosa bejelentette, 2021-től a megyeközpontok Bukarest helyett közvetlenül Brüsszelhez fordulhatnak az uniós források lehívásáért. – A Nyugati Szövetség után feltehetően létrejön a Keleti, és miért ne, a Székelyföldi Szövetség is – mondta Tánczos.