Expozéjában Emil Boc polgármester kifejtette: jelenleg zajlik a 2021–2027-es többévi pénzügyi keret vitája, a Nyugati Szövetség célja pedig minél több európai uniós pénz lehívása a kormánnyal együttműködve. A pályázatot ugyan a kabinetnek kell benyújtania, de a szövetség segíthet a fejlesztésekhez szükséges tanulmányok elkészítésében.
A döntés azonban nem volt egyöntetű, a legnagyobb kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt egyik önkormányzati képviselője kijelentette: nem pártolja a Nyugati Szövetséget, mert az olyan eszméket honosított meg, amelyek az ország föderalizálásához vezethetnek.
Az erdélyi szeparatizmus vádját már az AVE decemberi létrehozásakor is többen felhozták, a szociáldemokraták ugyanazokkal a lózungokkal reagáltak a kezdeményezésre, akár a román politikai társadalom a székelyföldi autonómiatörekvésekre.
Az egykori miniszterelnök, ma kolozsvári polgármester, Emil Boc így próbálta elhessegetni a gyanakvást: „A projekt nem Bukarest ellen irányul, ellenkezőleg, az erősebb és gazdagabb Románia megteremtése a célunk. A világ egyetlen országa sem lehet gazdag erős és gazdag városok nélkül. Mindennek alapját a szubszidiaritás elve képezi, amely egyben az EU alapja is: a döntést azon hatóságnak kell meghoznia, amely a legközelebb áll az állampolgár szükségleteihez. A központosított kormányzás a múlté.”
Tánczos Barna RMDSZ-szenátor szerint a folyamat épp csak elkezdődött. A román szenátus állandó bizottságának háznagya a Digi 24 hírtelevíziónak úgy fogalmazott: újabb szövetségek létrehozatalára lehet számítani, miután Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős román biztosa bejelentette, 2021-től a megyeközpontok Bukarest helyett közvetlenül Brüsszelhez fordulhatnak az uniós források lehívásáért. – A Nyugati Szövetség után feltehetően létrejön a Keleti, és miért ne, a Székelyföldi Szövetség is – mondta Tánczos.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!