A részvénypiac heti forgalma 40,62 milliárd forint volt az előző heti 53,18 milliárd forint után, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével gyengültek a héten.
Hétfőn a BÉT felülteljesítő volt. A vezető magyar papírok közül kiemelkedett a Mol és a Magyar Telekom teljesítménye, ugyanis előbbi árfolyama 1,41 százalékkal 3026 forintra, utóbbi ára pedig 1,67 százalékkal 425 forintra emelkedett.
Kedden a kereskedés kezdeti időszakát a politikai bizonytalanságok – argentin választás, hongkongi tüntetések, a kereskedelmi háború durvulása – befolyásolták. A BUX és a többi európai tőzsdeindex is jelentős mínuszban volt a nap folyamán, a nap vége felé azonban pluszba lökte a piacokat, hogy délután kiderült, Donald Trump amerikai elnök megenyhült a kereskedelmi háború kapcsán. Az amerikai kormány keddi bejelentése szerint mégsem sújt pótvámmal bizonyos kínai importtermékeket, egy sor másik árucikk esetében pedig szeptember 1-jéről december 15-re halasztja a 10 százalékos pótlólagos vámtarifa kivetését.
A részvénypiacokon szerdán komoly eladói hullám alakult ki, miután a recessziós félelmek kerültek a piaci szereplők fókuszába. Több gyengébb makroadat érkezett egyebek közt az Európai Unióból és Kínából, illetve a kötvénypiacon a hosszú távú hozamok csökkenése is fokozta a recessziós félelmeket, ezáltal az európai parketten és az amerikai tőzsdén is egy nagyobb eladói nyomás rajzolódott ki. Ezzel párhuzamosan a BÉT is esett, a vezető részvények közül az OTP gyengült a leginkább, részvényeinek árfolyama 2,36 százalékkal 12 400 forintra esett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölte, hogy első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az Equilor Befektetési Zrt. az MTI-hez eljuttatott heti elemzésében felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH adatokra reagálva szerdán elmondta, hogy 4,3-4,4 százalékos GDP- növekedés várható az idén. A pénzügyminiszter kifejtette, hogy a magyar gazdaság nem veszített lendületéből, a növekedés mértéke a minisztérium előrejelzését is meghaladta. A kockázatok között kiemelte az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, illetve a világgazdasági növekedés lassulását, ugyanakkor aláhúzta, hogy a hazai autóipar költségszintjei miatt egyelőre nem érezhető a német gazdasági lassulás.
