Elvesztette valódi célját a minimálbér

Jelentős az eltérés az Európai Unió tagállamai között a minimálbér megítéléséről, számítási módjáról és társadalompolitikai céljairól. Mindössze tíz olyan ország van, ahol egy kötelező legkisebb összeget határoztak meg, míg hat tagállamban nincs központi kereset. Hazánkban a garantált bérminimumért vagy magasabb összegért lényegesen többen dolgoznak, s ez a 600 euró fölötti összeg már az uniós középmezőnyben foglal helyet.

Hangulatkeltés? Érdekképviseleti vita alakult ki a vállalat és a dolgozókból alakult tömörülés között Fotó: MTI/Kovács Attila

Belgiumban, Franciaországban, Írországban, Luxemburgban, Hollandiában, Máltán, valamint az Egyesült Királyságban életkor alapján változik az összeg. A 21 vagy 18 év alattiaknak jellemzően a minimálbérnél húsz-negyven százalékkal kisebb összeget kötelező csak megfizetni. A franciáknál külön tétel vonatkozik a gyakornokokra, míg a spanyolok a háztartási és szezonális munkákra alkalmaznak más tételt. Romániában a felsőfokú végzettségűek élveznek kedvező megkülönböztetést, de csak 12,9 százalékkal magasabb a minimálbérük. Luxemburgban a 18 év feletti, képzett munkavállalók húsz százalékkal nagyobb kötelező minimálbérről indulhatnak.

Arányaiban hazánkban az egyik legalacsonyabb a minimálbérért foglalkoztatottak aránya a tagállamok közül, ráadásul a bruttó 149 ezer forintra bejelentett, mintegy 260 ezer alkalmazott nagy része – feketén – többet keres. A 195 ezer forintos bérminimum a dolgozók 15 százalékát érinti, valamivel több, mint 700 ezer főt. A többi munkavállaló ennél az összegnél többet keres.