Csökkent a kontárkárosultak aránya, ám a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunka értéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest – derül ki a Mapei Kft. Építőipari bizalmi index 2025 kutatásából.

Csökkent a kontármunka aránya
A lakosság építőipari szakemberekkel szembeni bizalma idén is átlagosan 3,6 csillagon áll. A kontármunkák aránya csökkent: a felnőttlakosság 14,5 százaléka szenvedett el kontárkárt az elmúlt egy évben, ami jelentős, 9 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. Ugyanakkor a kontármunkák átlagos kárösszege 27 346 forinttal nőtt, elérve a 842 137 forintot, ami 3,4 százalékos „kontárinflációnak” felel meg.
– Első pillantásra biztató, hogy csökkent a kontárkárosultak aránya, de a háttérben nem kizárólag pozitív folyamatok állnak. A visszaesésben szerepet játszhat a csökkenő megrendelésszám és a gazdasági visszafogottság is: a kevesebb felújítás kevesebb hibalehetőséget jelent. Emellett az építőanyagárak és a munkadíjak emelkedése is érdemben befolyásolhatta a mutatókat – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Hozzátette: – A kedvező tendencia mögött azonban megfigyelhető a lakosság tudatosságának növekedése is. Egyre több megrendelő kér referenciát, ellenőrzi a szakembereket, és választ átgondoltabban kivitelezőt.
A kontármunka megelőzése jóval költséghatékonyabb, mint az utólagos helyreállítás
– jegyzi meg a szakértő.
Kétszázezres javulás az előző évhez képest
Továbbra is jelentős regionális különbségek figyelhetők meg a kontármunkákból származó károk mértékében. A legmagasabb átlagos kontárkárt Nyugat- és Dél-Dunántúlon mérték: előbbinél 828 182 forint, utóbbinál 839 200 forint volt az átlagos kárösszeg. A legalacsonyabb értéket az Észak-Alföldön regisztrálták – 379 461 forinttal –, ami közel 200 ezer forintos javulást jelent az előző évhez képest.

– Évek óta következetesen megfigyelhető, hogy a kontárkárok mértéke kelet felől nyugat felé haladva emelkedik – mutat rá Markovich Béla. – A három régióban mért csökkenő kárösszegek pedig nem feltétlenül a piac tisztulását jelzik, sokkal inkább azt, hogy visszaesett a nagyobb volumenű, összetettebb kivitelezések száma. A lakosság árérzékenyebbé és tudatosabbá vált, ami önmagában is csökkenti a kockázatokat.