Több mint kétszer akkora béremelést kaptak a versenyszféra legtöbb területén a munkavállalók a múlt év végén előre jelzett mértékhez képest, jellemzően az alacsonyabb keresetű munkakörökben volt ismét nagyobb a növekedés. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavaly decemberi előrejelzésében mindössze 5,8 százalékos átlagos bérnövekedést várt, ehhez képest májusban 12,1 százalékkal kaptak többet az érintett munkavállalók az egy évvel korábbi összeghez képest. Emellett a kamara a munkaerőhiány hosszú távú fennmaradását jelezte előre. Habár az ellenzékhez köthető szervezetek rendre azt állítják, már a munkahelyeket veszélyezteti az ipar lassulása, ezt a feltételezést nem támasztják alá sem az érdekképviseletekhez érkezett jelzések, sem a munkaerőpiaci adatok.
– Nem érkezett a munkavállalók leépítésére vagy a béremelések visszafogására, tehát a dolgozókon végrehajtott takarékossági intézkedésekre jelzés az autóipar és az ipar más területein működő nagyvállalatoktól, ahogy azok beszállítóitól sem – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kiemelte: a hazai szereplők is érzik a német gazdaság lassulását, s már az is látható, hogy a termelés visszaesése nem egy átmeneti folyamat.

Fotó: Kurucz Árpád
Perlusz László szerint ugyanakkor azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a kölcsönzött munkaerő elküldésére a termeléscsökkenés miatt került volna sor, mivel az automatizáció, ezzel az élőmunka kiváltása folyamatos. – Sok más területhez hasonlóan az iparban továbbra is a munkaerőhiány a jellemző. Amennyiben az autóipari cégek hosszabb távon leépítéseket hajtanának végre, akár a termelés más területein, akár a kereskedelemben, egyéb, szakemberért kiáltó ágazatokban azonnal el tudnának helyezkedni az alkalmazottak, a munkanélküliség nem térne vissza. Elbocsátási szándékról ugyanakkor semmilyen jelzés sem érkezett a képviselethez – nyomatékosította a VOSZ főtitkára. Hozzátette: így az adott esetben rendkívüli béremelésekről – ahol szükséges és van rá fedezet – ősztől folytatódnak az egyeztetések a munkáltatók és a szakszervezetek között, míg a minimálbér és a garantált bérminimum a tavaly év végén kötött megállapodás szerint tovább emelkedik 8-8 százalékkal januártól. Korábban lapunk beszámolt róla: az autóipari óriások a nyári leállások és a technológiai váltás miatt tervezik a kölcsönzött munkavállalói létszám csökkentését.