Átmeneti jelenség a negatív kamat

Néhány jegybank már eddig is alkalmazott negatív kamatot egyes betétfajtákra, de sok európai ország államkötvénye csak az utóbbi időben kezdett olyan magas áron forogni, ahol a befektetők kamatokkal együtt kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amennyiért a kötvényt vették. Nagy kérdés, hogy a vásárlók meddig hajlandók ezt finanszírozni.

Pénzükre váró nyugdíjasok Malmőben. A skandinávoknál keveset ad a bank a betétek után Fotó: Havran Zoltán

Igen kedvező helyzetben vannak a magyarok, ha forintban meglévő megtakarításaikat szeretnék fialtatni, a Magyar Állampapír Plusz államkötvénnyel ugyanis csaknem ötszázalékos hozamot érhetnek el éves szinten. Eközben Európában sok helyen, különösen az eurózónában, Svájcban és a skandináv országokban megjelentek a negatív kamatok és hozamok, vagyis jó, ha az ember nem veszít azáltal, hogy a pénzét a bankban tartja.

Az egész furcsa folyamat úgy kezdődött, hogy a 2008-as válság után szokatlanul mélyre, esetenként nullára csökkentették a jegybankok a kamatokat, hogy a világ megroppant pénzügyi rendszerét gyorsan talpra állítsák. Ez hamar megtörtént, de az alacsony kamatok sok helyen megmaradtak. Később a jegybankok meglepve tapasztalták, hogy nem akar visszatérni a megszokott pár százalékos infláció, annak ellenére, hogy a gazdaság a legtöbb országban szépen növekedni kezdett és a munkanélküliség is csökkent. Ebben a helyzetben a jegybankok úgy döntöttek, hogy bármi áron erőltetni fogják az infláció visszatérését, mivel ez korábban feltétele volt az alacsony munkanélküliségnek és az egészséges gazdasági növekedésnek.

Ezt két módon tették: a nulla körüli alapkamat mellett bevezették a kereskedelmi bankok számára alkalmazott negatív kamatokat egyes, a jegybankoknál elhelyezett betétekre, emellett eszközvásárlási programokba kezdtek. Ennek lényege, hogy állampapírokat vásárolnak a piacon jegybanki pénzből, így fedezetlen pénzt bocsátanak a gazdaságba. Igen ám, de az eurózónában nagy tételben csak a legerősebb országok kötvényeiből vett az Európai Központi Bank, így viszont azokat kiszippantotta a piacról.

Pénzükre váró nyugdíjasok Malmőben. A skandinávoknál keveset ad a bank a betétek után
Fotó: Havran Zoltán

Ez még mindig nem lett volna gond, de egyes befektetési alapok szabályozása úgy szól, hogy állampapírt kell venniük, bármekkora is a rajta elérhető hozam: ha az történetesen negatív, vagyis veszítenek a kötvényen, és így a befektetők pénze is fogy, akkor is kötelesek megvenni azt. Így alakultak ki a negatív állampapírhozamok, de míg korábban csak rövid ideig történt ilyesmi, az utóbbi hónapokban a jelenség tartósnak tűnik. Kilenc európai ország állampapírjai forognak negatív hozammal, de emellett például Spanyolország és Portugália kötvényei is csak 0,1 százalékot kínálnak, vagyis még ezek az államok is szinte ingyen finanszírozhatják államadósságukat.

A folyamat nyilvánvalóan irracionális, hisz tartósan senki nem fog belenyugodni abba, hogy pénzét azért fektesse be, hogy veszítsen rajta. Szabad akaratából nyilvánvalóan senki nem fog ilyet tenni, a magánszemélyek és sok intézmény elfordul az állampapírpiactól. Azok pedig, akik befektetési alapokban tartják pénzüket, egy idő után az óhatatlanul jelentkező veszteség miatt kivonják onnan megtakarításaikat, így csökken az ott lévő pénz, és ezáltal a befektetési alapok részéről jelentkező kényszerű kereslet is.

A jelenség tartós fennmaradása esetén már az is előfordulhatna, hogy a bankok lennének kénytelenek negatív kamatot alkalmazni ügyfeleiknek, ekkor viszont inkább kivenné mindenki a pénzét, és készpénzben a párnacihába menekítené, ami ellentétes a modern gazdaság működésével. Ebben az esetben tehát már a jegybankok kényszerülnének a negatív kamatok alkalmazásának feladására és a helyzet normalizálására. Éppen ezért nemsokára törvényszerűen véget ér ez a különös jelenség.