Átmeneti jelenség a negatív kamat

Néhány jegybank már eddig is alkalmazott negatív kamatot egyes betétfajtákra, de sok európai ország államkötvénye csak az utóbbi időben kezdett olyan magas áron forogni, ahol a befektetők kamatokkal együtt kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amennyiért a kötvényt vették. Nagy kérdés, hogy a vásárlók meddig hajlandók ezt finanszírozni.

Pénzükre váró nyugdíjasok Malmőben. A skandinávoknál keveset ad a bank a betétek után Fotó: Havran Zoltán

A folyamat nyilvánvalóan irracionális, hisz tartósan senki nem fog belenyugodni abba, hogy pénzét azért fektesse be, hogy veszítsen rajta. Szabad akaratából nyilvánvalóan senki nem fog ilyet tenni, a magánszemélyek és sok intézmény elfordul az állampapírpiactól. Azok pedig, akik befektetési alapokban tartják pénzüket, egy idő után az óhatatlanul jelentkező veszteség miatt kivonják onnan megtakarításaikat, így csökken az ott lévő pénz, és ezáltal a befektetési alapok részéről jelentkező kényszerű kereslet is.

A jelenség tartós fennmaradása esetén már az is előfordulhatna, hogy a bankok lennének kénytelenek negatív kamatot alkalmazni ügyfeleiknek, ekkor viszont inkább kivenné mindenki a pénzét, és készpénzben a párnacihába menekítené, ami ellentétes a modern gazdaság működésével. Ebben az esetben tehát már a jegybankok kényszerülnének a negatív kamatok alkalmazásának feladására és a helyzet normalizálására. Éppen ezért nemsokára törvényszerűen véget ér ez a különös jelenség.