Közös munkaadói és munkavállalói fellépés a munkaerőhiány ellen

A munkaerőhiányt a cégek és a munkavállalók is megszenvedik, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Munkástanácsok Országos Szövetsége ezért döntött a közös fellépés mellett.

Közösen dolgozott ki javaslatcsomagot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) a munkaerőhiány kezelésére, amely elsősorban a feketefoglalkoztatás visszaszorítására, az állami szféra átvilágítására, hosszú távon a termelékenység növelésére helyezi a hangsúlyt – jelentették be sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke elmondta, a munkaerőhiányt a cégek és a munkavállalók is megszenvedik, az MGYOSZ és a MOSZ ezért döntött a közös fellépés mellett.

Becslésük szerint mintegy 200-250 ezer ember hiányzik a magyar gazdaságból, az ország demográfiai helyzete miatt pedig azzal kell számolni, hogy évente 40 ezerrel csökken a munkavállalók száma. Kiemelte, a kormány fontos lépéseket tett a munkaerőhiány enyhítésére – példaként a nyugdíjasok munkaerőpiaci bevonását említette –, de ezek az intézkedések csak késleltetik a demográfiai hatásokat. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke hozzátette, javaslataikkal megkeresték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának munkaadói és munkavállalói oldalát képviselő szervezeteket is, az általuk folytatott egyeztetésekkel kiegészített dokumentumot juttatják el a kormánynak.

A javaslatcsomagban első helyen az országon belüli területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére fogalmaztak meg javaslatokat – mondta Rolek Ferenc a csomagot ismertetve, amelynek egyik pontja, hogy a munkásszállón való elhelyezést tegyék adómentessé a cégek és a munkavállalók számára is.

Az MGYOSZ alelnöke kitért még az állami szférára is, amelyben a foglalkoztatottak száma meghaladja az uniós átlagot. Rolek Ferenc szerint meg kellene vizsgálni, hogy mi ennek az oka, kell-e, illetve lehet-e ezen változtatni, valamint, hogy az állami szektorban mennyire hatékony a munkaszervezés, és hogy technológiailag, például automatizációval hogyan lehetne ezt még hatékonyabbá tenni.

Szólt arról is, hogy az egyes ágazatok eltérő munkaerőigénnyel rendelkeznek, ezért fontos, hogy a jövőben elsősorban a magas technológiai fejlettségű, de fajlagosan kevesebb munkavállalót foglalkoztató ágazatokat fejlesszék. Példaként a gyógyszergyártást, valamint az elektronikával és az IT-vel összefüggő területeket említette, ugyanakkor megjegyezte a nagyon és a kevésbé munkaerőigényes területeket a kormánnyal egyeztetve akarják pontosan meghatározni. Javaslatként azt fogalmazták meg, hogy ennek szellemében vizsgálják felül milyen ágazatokba kerülnek az iparfejlesztésre szolgáló európai uniós, illetve a költségvetési források.

Rolek Ferenc mindezeken felül még a feketefoglalkoztatás visszaszorítására hívta fel a figyelmet, amelyhez az egyik legjobb eszköz a munkaügyi ellenőrzés. Ez azonban szerinte csak akkor lehet igazán eredményes, ha a vizsgálatok fókuszába egyedül a feketefoglalkoztatás kerül és bevonják abba a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket is. Utóbbi azért fontos, mert a hivatal nem ismeri a fekete vagy a szürke gazdaság szereplőit, míg a helyi munkaadói és munkavállalói szervezetek igen – tette hozzá.

Palkovics Imre és Rolek Ferenc is hangsúlyozta: közösen elkészített javaslatcsomagjuk, közös fellépésük mérföldkő a magyar szociális párbeszéd területén.