Lustálkodik az uránpiac, hiány keletkezhet

Megfelelő nagyságú uránérctartalékkal rendelkezik a világ, ám a jelenlegi tendenciák alapján mégis várható valamennyi hiány a piacon a következő évtizedekben.

Megfelelő nagyságú uránérctartalékkal rendelkezik a világ, ám a jelenlegi tendenciák alapján mégis várható valamennyi hiány a piacon a következő évtizedekben – legalábbis addig, amíg Kína be nem tölti a rést. Ezzel értettek egyet azok a szakemberek, akik az atomerőművek fűtőanyaga előállításához elengedhetetlen uránérc bányászatában érdekeltek, és a Nukleáris Világszövetség londoni szimpóziumán osztották meg tapasztalataikat. A konszenzus szerint noha a következő húsz év uránigénye viszonylag pontosan jelezhető előre, ahogyan az uránbányászat üteme is, az azt követő időszak folyamatairól csak hozzávetőleges becslések állnak rendelkezésre. Az uránbányászat az elmúlt évtizedben csökkent, illetve a működő bányák kihasználtsága átlagosan hatvan százalék alá esett. Ez annyit tesz, hogy mintegy negyven százalékkal fel lehetne pörgetni a bányászatot, ám az ilyesmi nem lehetséges egyik pillanatról a másikra. Riaz Rizvi, a Kazatomprom uránkereskedő cég stratégiai vezérigazgatója szerint kifejezetten rugalmatlan a bányászat leállítási, újraindítási, illetve termelésnövelési folyamata, hovatovább az új lelőhelyek üzembe állítása sem igényel kevesebb időt tíz évnél.

A termelés zuhanásának jól körülírható okai vannak. Míg korábban a túlkínálat volt jellemző a piacra, az atomerőművek bezárási hulláma értelemszerűen a kereslet csökkenéséhez vezetett, a termelők pedig emiatt visszafogták a tevékenységüket. Ezzel párhuzamosan a befektetések harmadával csökkentek az iparágban.

Fotó: Reuters

Ám tekintettel arra, hogy 2050-ig a klímavédelem érdekében ildomos volna elérni az áramtermelésben a 25 százalékos nukleáris-részarányt a jelenlegi 10-11 százalék körüliről (az európai részarány eléri a kívánt mértéket), az urán iránti kereslet megugrása várható. Erről Agneta Rising, a Nukleáris Világszövetség főigazgatója beszélt, aki azt is jelezte, hogy 2016 és 2020 között 47 új reaktort állítanak üzembe világszerte. Hozzátette: emiatt a bányászaton kívül az urándúsítás, az üzemanyaggyártás és annak szállítása is fellendülés előtt áll, az iparági szereplőknek fel kell készülniük erre.

A korábbi túlkínálat következtében mélybe hullt árakat több szereplő is megpróbálja kihasználni oly módon, hogy bevásárol uránércből. Emiatt az várható, hogy a rövid vagy középtávon jelentkező kínálati hiány kielégítésében éppen ezek a szereplők lesznek meghatározók. Az üzemanyaggyártás piacát hagyományosan erős verseny jellemzi, a szakértők pedig azzal számolnak, hogy a helyzet tovább éleződik, mégpedig az ázsiai gyártók miatt. A távol-keleti előállítás erősödésével párhuzamosan a Nyugaté mérséklődhet, így az évszázad második felére teljesen átrendeződhet a nukleáris üzemanyagok piaca.

Utánpótlás a kutatóreaktornak

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja a Budapesti Kutatóreaktor számára orosz nukleáris üzemanyag szállításáról szóló szerződést kötött a TVEL gyártócéggel. A fővárosi létesítmény tudományos kutatásokat végez az atomfizika és az anyagtudományok terén, egyebek között az atomenergetika magyarországi fejlesztése érdekében. Közép-Európa egyik legrégebb óta működő és legnagyobb teljesítményű kutatóreaktora teljes eddigi üzemideje alatt a TVEL üzemanyagát használta.