Állandó küzdelmet folytat a MÁV-Start a rendszeresen jegy nélkül utazókkal. A jegyvizsgálókat ért támadások miatt a közelmúltban szerelték fel a legveszélyesebb vonalakon dolgozókat testkamerával. De nemcsak a tettenérés jelent problémát, hanem a kirótt büntetések beszedése is. A másodfokú bíróság a közelmúltban mentett fel a csalás vádja alól egy utast, aki 760-szor kapott büntetést, összesen tizenegymillió forint összegben, és a vasúttársaság csalás miatt feljelentette. Az első fokon eljáró bíróság letöltendő szabadságvesztést szabott ki rá, azonban a másodfok szerint a Mávnak polgári eljárásban kell érvényt szereznie a követelésének.
A lógásokból összejött követelések összértéke idén szeptemberben mintegy háromszázezer kiszabott bírság alapján 5,8 milliárd forintra rúgott, amelyből a menetdíj több mint 586 millió forintot, a pótdíj és egyéb költségek több mint 5,2 milliárd forint összeget tesz ki. A társaság az összes lehetséges polgári jogi eszközt fel is használja a bliccelők ellen, például a fizetési meghagyásos eljárást, a polgári pert és a végrehajtási eljárás megindítását.
Ráadásul akik tartoznak, egyedi fizetési konstrukciót, részletfizetést, fizetési halasztást is kaphatnak a vasúti cégtől. Az összesített adatok szerint 2014–2018 között mintegy 93 ezer utassal szemben léptek fel jegy nélküli utazás miatt. Tudni kell, hogy a bliccelők a menetjegyüket csak emelt összegű pótdíj megfizetése mellett válthatják meg. A pótdíj a vonaton 2600 forintba kerül, utólagosan fizetve nyolcezerbe. Ha a bliccelő a bírságot nem fizeti meg harminc napon belül, úgy már 12 ezer forintos pótdíjat kell fizetnie, és a tartozása követeléskezelési és postaköltséggel, illetve adott késedelmi kamattal is tovább nő.
