Hat év múlva, 2025 végéig minden közintézmény és a háztartások több mint háromnegyede számára hozzáférhetővé válna a másodpercenkénti egy gigabites (Gbps) sávszélesség. A kormány arra törekszik, hogy a nagyvárosokban és a főbb közlekedési útvonalak mentén mielőbb épüljön ki az ötödik generációs mobilkommunikációs (5G-) hálózat – jelentette be Palkovics László a T-Systems Magyarország Symposium 2019 rendezvényen.
Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette, hogy a készülő Nemzeti digitalizációs stratégia egyik fő célja, hogy állami szerepvállalás révén felgyorsuljon és költséghatékonyan valósuljon meg az 5G-hálózat kiépítése. A kormány 2030 végéig közel az összes háztartásnak biztosítaná az egy Gbps sávszélességet. A tárcavezető arról is beszélt, hogy régiós főszerepet vállalna Magyarország az 5G-fejlesztésekben úgy, hogy a technológiára épülő alkalmazások tesztelésében az egyik európai központtá válna.
is elengedhetetlen az 5G
– Mivel a magyar GDP-nek nagyjából húsz százalékát (évi hatezermilliárd forintot) nyújtja az infokommunikációs szektor, a foglalkoztatásban is jelentős szereppel bír a digitális környezet, a munkavállalók 17 százaléka dolgozik a területen – mondta a tárcavezető.
– Magyarország digitális helyzete sajátos, hiszen az egyik oldalról nézve nem állunk túlzottan jól: az Európai Bizottság digitális gazdaság- és társadalomindexe azt mutatja, hogy a magyar társadalom mintha nem alkalmazkodott volna elég gyorsan az informatikai megoldásokhoz. – Ezen nagyon gyorsan kell változtatnunk, és a tárca munkája célozza is ezt – szögezte le Palkovics László, majd egy olyan rangsorról is beszélt, amelyen jó helyezést ért el Magyarország. Ez a digitális infrastruktúra fejlettségét jelzi. – A mobilhálózatok letöltési sebességében a tizedik, a lefedettségben pedig a nyolcadik helyen állunk a világranglistán olyan, fejlett országokat magunk mögé utasítva, mint például Németország.
– Maga a magyar gazdaság is sajátos szerkezettel bír, az egyik oldalon az erős, nemzetközi gazdaságunk a termelékenységünknek mintegy feléért felel, a másik oldalon pedig nagy számosságú céget tartalmazó, magyar tulajdonú halmaz áll. A kettő között a termelékenység és a digitális technológiák terén is nagy különbség látszik. A tárca ezért azt is feladatának tartja, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítse a digitális felzárkózásban. A szakadék csökkentésére hívta életre a kormány annak idején a Digitális jólét programot, amely célkitűzései közül már többet beteljesített – idézte fel Palkovics László.
