Nagy mennyiségű, biztonságos és szén-dioxid-kibocsátástól mentes villamosenergia-termeléssel kecseget az a kísérleti fúziós atomerőmű, amelynek építése nagyjából kétharmadánál tart a franciaországi Cadarache-ban, Marseille-től mintegy hetven kilométerre. Az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) a világ GDP-jének mintegy nyolcvan százalékát képviselő hét fél (Európai Unió, USA, Oroszország, Japán, India, Kína, Dél-Korea) közötti nemzetközi tudományos együttműködés azzal a céllal jött létre, hogy megvizsgálják a nukleáris fúzió energiaforrásként való felhasználásának lehetőségét. Az atomenergia ilyen formájú, békés hasznosításáról Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov állapodott meg 1985-ben.
A létesítményben a hidrogén két izotópja, a deutérium és a trícium magját egyesítik majd, amelynek során egy héliumatommag és egy nagy energiájú neutron keletkezik. Ez a neutron akkora energiával rendelkezik, hogy ha kiszabadulna, nyolc másodperc alatt elérné a Holdat. Ezt az energiát hőtermelésre, majd áramtermelésre lehet fogni. Jelenleg 35 ország kutatói, köztük három magyar szakember dolgozik a 20 milliárd euró összköltségvetésű projekten, a kiadásokat a fenti nyolc tag állja.
– Azt a folyamatot szeretnénk utánozni, ami a Napban is végbemegy több milliárd éve – kezdte a program bemutatását Kirsten Haupt, az ITER kommunikációs szakértője a létesítmény sajtóbejárásán. – A fúzió plazmában jön létre. Az anyag negyedik halmazállapotát ismerjük a sarki fény vagy a villámlás kapcsán, illetve az univerzum anyagának kilencven százaléka plazmaállapotban létezik – magyarázta. A fele-fele arányban deutériumból és tríciumból álló gázelegy, az üzemanyag a plazmaállapotot egy hatalmas, 23 ezer tonnás, fánk alakú acélszerkezet, a tokamak belsejében éri majd el külső hevítés útján. Mivel a Földön más környezet uralkodik, mint a Napban, ezért a csillagunk hőmérsékletének nagyjából tízszeresére, 150 millió Celsius-fokra lesz szükség a tokamakban, ahol lényegében egy kör alakú, állandó villám jön létre vákuumban.