Szeptemberben is kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése

Az év első kilenc hónapjában a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 700 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 700 forint volt az első kilenc hónapban. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,8 százalékkal nőtt 2018 azonos időszakához képest.

A szolgáltatások és az ipari termelés húzta a harmadik negyedévi gazdasági növekedést

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévében 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a harmadik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 2,1, az ipar 1,5, az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá – közölte a KSH.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye éves összevetésben 4,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt – erősítette meg pénteken második becslése alapján a KSH.

Az ipar teljesítménye 7,6 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 8,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten a második negyedévi 4,0, illetve 3,2 százalékos növekedés után. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az iparban hozzáadott érték növekedéséhez – jegyezte meg a KSH.

Az építőiparban hozzáadott érték növekedése viszont 18,1 százalékosra lassult a második negyedévi 27,4 százalékosról.

A mezőgazdaság teljesítménye 1,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, mivel mind a három idei negyedévben elmaradt a tavalyitól, a harmadik és az első három negyedévben egyaránt 0,1 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,9 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 8,7 százalékkal az előző negyedévi 7,8 százalék után. A logisztikai szolgáltatások (szállítás, raktározás) teljesítménye az előző negyedévhez hasonlóan 6,5 százalékkal nőtt.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke egész évben elmaradt a tavalyitól, a harmadik negyedévben 1,4 százalékkal, az első három negyedévben 0,8 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal, ezen belül legnagyobb arányt képviselő vásárolt fogyasztás 5,0 százalékkal nőtt a tavalyi év harmadik negyedévéhez viszonyítva.

A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek – személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek – változatlan áron számolt vásárlása, és 5,9 százalékkal nőtt a féltartósaké, mint a ruházati cikkek, kisebb gépek, járműalkatrészek. Ugyanakkor elmaradt az átlagtól a nem tartós termékekre, élelmiszerekre, háztartási energiaára, vízellátásra, gyógyszerekre és a szolgáltatásokra fordított hazai fogyasztási kiadások volumene, egyaránt 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,0, a közösségi fogyasztásé 2,2 százalékkal emelkedett.

Mindent egybevetve a végső fogyasztás 3,9 százalékkal nagyobb lett a harmadik negyedévben az előző negyedévi 3,5 százalék után.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, a beruházások továbbra is jelentősen, a harmadik negyedévben 16,1 százalékkal növekedett. A készletek jelentősen csökkentek a tavalyi harmadik negyedévi hasonló nagyságrendű növekedéssel szemben, így a készletváltozással együtt számolt bruttó felhalmozás az előző negyedévi 15,7 százalékkal szemben csak 3,7 százalékkal nőtt.

A külkereskedelmi forgalomban – folyó áron – az egy évvel korábbinál 165,4 milliárd forinttal nagyobb, 451,1 milliárd forintos aktívum keletkezett amiből 817,1 milliárd forint a szolgáltatások exporttöbbletéből eredt, míg az áruforgalomban 366 milliárd forint deficit keletkezett. Az áruk és szolgáltatások exportja változatlan áron számolva 8,3 százalékkal, az import 7,4 százalékkal nőtt.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,5 százalékponttal, ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása az első félévi 2,8 százalékpontnál szerényebben, 2,3 százalékponttal járult hozzá a harmadik negyedévi GDP 5,0 százalékos növekedéséhez. A bruttó felhalmozás a beruházások 4,6 százalékpontos hozzájárulása és a készletváltozás 3,1 százalékpontnyi fékező hatása eredőjeként 1,6 százalékponttal támogatta a növekedést.

A külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 0,9 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, mivel a szolgáltatások exporttöbblete 1,1 százalékponttal javította, az áruforgalom egyenlege 0,2 százalékponttal fékezte a növekedést.