Vélhetően nem súlyosbodik tovább a munkaerőhiány az Európai Unióban, a statisztikai hivatal szerint 2,3 százaléka volt betöltetlen a rendelkezésre álló pozícióknak a harmadik negyedévben. Az arány megegyezik az előző negyedévek értékeivel, s éves összevetésben is mindössze 0,1 százalékkal emelkedett. A stagnálást pedig szakértők a munkavállalók nélkül maradt pozíciók csökkenésével magyarázzák.
Ennek egyik oka, hogy a szakértők, közgazdászok egybehangzó véleménye szerint globális szinten csökken a gazdasági növekedés, az alacsonyabb termelési volumenek miatt pedig kevesebb emberre lesz szükség. Emellett jelentősen felgyorsult a különböző munkafázisok digitalizálása is, a folyamat során a következő évtized során a munkahelyek több mint tíz százaléka szűnhet meg.
Fotó: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A harmadik negyedévben az Európai Unió egészében az álláshelyek 2,3 százaléka maradt betöltetlen. Csehországban a legsúlyosabb a munkaerőhiány: a rendelkezésre álló pozíciók 6,9 százaléka várt munkavállalóra. A cseheket követi Belgium, ám jelentősen elmaradva: az állások 3,4 százalékára nem találtak embert. Németországban és Hollandiában egyaránt 3,2-3,2 százalék az arány.
Magyarországon csökkent Szlovénia mellett legjobban a betöltetlen állások aránya, 0,3 százalékponttal 2,5 százalékra. Ugyanakkor a hazai adat némileg még mindig magasabb az uniós átlagnál, s a kelet-közép-európai régióból csak Lettországnak nagyobb a szakemberigénye.
Magyarországon az iparban és az építőiparban sikerült a legtöbb munkaerőt bevonni: fél százalékponttal 2,6 százalékra csökkent a betöltetlen állások aránya 2018. harmadik negyedévéhez képest. A szolgáltatások területén is tapasztalható némi javulás: egy év alatt fél százalékponttal 2,3 százalékra csökkent az összes rendelkezésre álló munkahelyen belül az üres álláshely.
Nem egységes a munkaerőprobléma az uniós tagállamokban, mivel Ausztriában és Portugáliában több állás maradt üresen egy év elteltével az idei harmadik negyedévben. Ezzel szemben a mediterrán országokban stagnált a munkaerőpiac.
