Megkezdődött tegnap az egyeztetés az átalakulóban lévő Volánbusz Zrt. és a szakszervezetek között a keresetek rendezéséről, illetve egyéb, az autóbuszos közlekedést meghatározó átszervezéssel kapcsolatos témában – értesült a Magyar Nemzet. Érdemi előrelépés ugyanakkor nem történt, mivel a többi állami céghez hasonlóan a Volán is a kormány álláspontját várja arról, milyen mértékben adna az állam támogatást a jelentős bérigények kielégítésére.
A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a MÁV-nál jövő héten ülhetnek ismét tárgyalóasztalhoz a munkáltatók a munkavállalói képviseletekkel. Ugyanakkor ilyen egyeztetések már korábban is voltak, mivel a szakszervezetek minden érintett állami vállalatnál – az ágazati sajátosságok figyelembevételével – benyújtották bérfejlesztési igényüket. A képviseletek azzal érvelnek: amennyiben a közlekedésben, a postánál, valamint a víziközmű-cégeknél nem lesz újabb jelentős, akár középtávú béremelés, akkor a munkaerőhiány és az elvándorlás miatt veszélybe kerülhet a szolgáltatás. A cégek önerőből ugyanakkor nem tudják kigazdálkodni az elvárt, 11 százalék körüli országos átlagbér-növekedéshez hasonló mértékű emelést, ám elismerik annak szükségességét. Ugyanakkor a kormánynak kell döntenie, megkapják-e az ehhez szükséges támogatást a cégek, ráadásul a postánál a piacnyitás miatt kérdéses, hogy az állam be tud-e segíteni.

Fotó: Havran Zoltán
A Volánnál 15 százalékos béremelést szeretnének elérni a szakszervezetek. A központosításnak köszönhetően a Volánbusz Zrt.-be egyesült a korábban hét Volán-cég. Ezért nemcsak a keresetekről kell egyeztetniük a képviseleteknek, hanem a szabályok egységesítéséről, a munkaidőről, a kollektív szerződésről és számos, átalakulással kapcsolatos dologról is. A vasútnál szintén jelentős, tíz százalék feletti felzárkóztatás szükséges. A munkavállalói oldal emlékeztetett: tavaly a korábbi egyezség értelmében mindössze ötszázalékos átlagos emelést kaptak az érintettek, ami még a központi bérajánlás mértékét sem érte el. Idén ágazatonként ugyan eltérő, de azonos irányba mutató megállapodásra törekszenek a felek, akár középtávon, több évre is. Ennek egyik alapvetése, hogy a keresetek és az átlagbér emelkedése ne szakadjon el érdemben egymástól.