időjárás 17°C Vendel 2021. October 20.
logo

Megtévesztik a fogyasztókat

Köpöncei Csilla
2020.01.06. 05:45
Megtévesztik a fogyasztókat

A húsmarhatartás világszerte alaptalan támadások célkeresztjébe került. Bár a környezetvédők által generált hullámokat a műhúsok bevezetésével a gasztronómia szereplői és az áruházláncok is igyekeznek meglovagolni, az ágazati szereplők szerint a fogyasztókat hamis állításokkal vezetik félre az ebben érdekelt csoportok. Egy euró­pai uniós kampány – amelyhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is csatlakozott – célja ezért az, hogy a tényeket bemutatva eloszlassa az állattartással kapcsolatos tévhiteket.

Hiánypótló kezdeményezéshez csatlakozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület számos más európai szervezettel együtt részt vesz a Euro­pean Livestock Voice (Meatthe­facts) néven indított kampányban, amelynek elsődleges célja, hogy eloszlassa az elmúlt években az állattartás körül felhalmozódott tévhiteket.

Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője, Zala megyei elnöke szerint az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap a közbeszédben az állattenyésztés. Azonban a nemzetközi sajtóban és a közösségi oldalakon megjelenő vélemények olyan képet festenek az ágazatról, ami szöges ellentétben áll a valósággal.

– A vásárlókért óriási verseny folyik a piacon, a fogyasztók pedig egyre tudatosabban döntenek arról, mi kerüljön a tányérjukra. Ezért is fontos, hogy mielőbb tiszta vizet öntsünk a pohárba, és a szélesebb közvélemény előtt is eloszlassuk az állattartást övező tévhiteket – fogalmazott a szóvivő. A kampányban elsőként a szarvasmarha-ágazat került sorra. Nem véletlen a választás, hiszen a klímaváltozás miatt aggódó civil szervezetek az utóbbi években a szarvasmarhát kiáltották ki fő bűnösnek.

Süle Katalin, aki maga is húsmarhatenyésztéssel foglalkozik, leszögezte: sokan úgy vélik, hogy a húsmarhatartás ökológiai szempontból nem kifizetődő, de ez nem így van. A legelők szén-dioxid-megkötése akár magasabb is lehet, mint az erdősített területeké, az anyatermészetnek, a szántóterületeknek pedig szüksége van a szerves trágyára is. Az is gyakran hangoztatott állítás – folytatta –, hogy egyetlen kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség. Az a tanulmány azonban, amely ezt állítja, a marhatenyésztés vízlábnyomába a csapadékot is beleszámította, rendkívül torz képet adva ezzel az ágazat vízigényéről.

Sokan úgy vélik, ökológiailag nem kifizetődő a húsmarhatartás, ám ez nem így van
Fotó: Mirkó István

A francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet vizsgálatai alapján egy kilogramm marhahús termelése valójában ötven liter felszíni vagy felszín alatti forrásból biztosított vizet igényel. A szóvivő szerint hamis az az állítás is, amely szerint az állattenyésztés a Föld édesvízkészletének harmadát használja fel, ez a kutatások alapján legfeljebb nyolc százalékra tehető. Míg egyesek a környezeti terhelés ­miatt okolják a szarvasmarhákat, mások az egészségtudatosságuk miatt igyekeznek kerülni a vörös húsok fogyasztását.

Süle Katalin szerint ez is téves irány. – Bár sokan gondolják úgy, hogy a vörös húsok rákot okoznak, ezt az állítást azonban mára számos kutatás megcáfolta. Egy nemrégiben elvégzett felmérés pél­dául kimutatta, hogy a vegetáriánus életmódot folytatók körében ugyanakkora a vastagbélrák előfordulásának esélye, mint a vörös húsokat előnyben részesítőknél – emelte ki.

A szarvasmarha-tenyésztés ellen indított hadjárat nem kíméli a gasztronómiát sem, az elmúlt években egy egész iparág épült ki arra, hogy a világszerte nagy népszerűségnek örvendő hamburger alapanyagát növényi fehérjéből készült, úgynevezett műhúsra cseréljék. A húspótló termékek pedig már a hazai piacon is megjelentek. Az egyik nagy gyorsétteremlánc a múlt évben emelte be kínálatába a műhúsból készült hamburgert, néhány áruházlánc pedig szójafehérje-alapú termékkel igyekszik meglovagolni ezt a trendet.

Ezek is érdekelhetik