Bagatell lenne a klímavészhelyzet?

Elegendő 3100 milliárd forint a magyar gazdaság karbonmentesítésére – állította minapi cikké­ben a Hvg.hu. A portál azt a kormányzati becslést kérdőjelezte meg, amely szerint több mint ötvenezermilliárd forintra lesz szükség ahhoz, hogy teljesen szén-dioxid-semlegessé váljon a hazai gazdaság – ideértve az ipart és a lakossági szegmenst is – az évszázad közepére. A szembeötlő különbség okainak tisztázására a Magyar Nemzet energetikai szakértőket kérdezett meg.

A napelemek telepítése 4200 milliárd forintba kerül, ehhez számos további költség társul Fotó: Havran Zoltán

A napelemek telepítése 4200 milliárd forintba kerül, ehhez számos további költség társul
Fotó: Havran Zoltán

Arra a több fórumon megjelent állításra, amely szerint a Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban zajló ez irányú kísérletek nem jelentik azt, hogy valóban kiváltható volna az épületek földgázfogyasztása, röviden úgy reagált, hogy „erről sokan másképp gondolkoznak”, majd állítása alátámasztására európai uniós, illetve nemzetközi példákat említett. – Az Európai Bizottság által 2019. december 11-én kiadott Európai zöld megállapodás (European Green Deal) című dokumentum leszögezi, hogy a testület 2020 közepéig a gázágazat karbonmentesítését könnyítő intézkedéseket terjeszt elő. Ennek eszköze többek között a karbonmentes gázok fejlesztésének fokozott támogatása, illetve ezen energiahordozók piacának kialakítása.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) The Future of Hydrogen (A hidrogén jövője) című, tavaly júniusi publikáció­jában pedig konkrét javaslatok állnak a hidrogéngazdaság bevezetésére. Az IEA kalkulációit, illetve a Leeds városában indított pilot projekt számait adaptáltuk a hidrogénre való átállás infrastrukturális költségeinek számításakor, ez alapján pedig ígéretes a technológia – szögezte le az általunk megkérdezett szakértő.

A harmadik kérdéskör, amelyben egyes sajtóorgánumok forrásainak és a kormányzatnak nagymértékben eltér az álláspontja, a közlekedés elektrifikációja.

Egyes vélekedések szerint túlzás volna 250 ezer töltőpontot létesíteni országszerte. – Ez a szám inkább mértéktartó becslés, ennek könnyű utánaszámolni – magyarázta a Magyar Nemzetnek egy, a területen dolgozó mérnök. – Az országot átfogó, a gépjárműállományt kiszolgálni képes elektromos töltő-infrastruktúra méretének meghatározásához figyelembe kell venni az iránymutató európai uniós módszertant. E szerint tízautónként legalább egy töltőállomást célszerű alapul venni. Jelenleg Magyarországon több mint 3,6 millió személygépkocsi van forgalomban, ha a teljes állományt elektromosra cserélik, akkor 360 ezer töltőpontra lenne szükség – kalkulált a mérnök.

A megkérdezett szakértők szerint nem szabad a gazdaság karbonmentesítésének kérdését elbagatellizálni, hiszen ezáltal leértékelődik a globális felmelegedés elleni erőfeszítések sora, ami visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi következményekkel járna. Ráadásul ellentétes is hazánk érdekeivel, hiszen azt sugallná, hogy mindezt Magyarország könnyen megoldhatná és nincs is szüksége az EU által már felajánlott támogatásokra.

Egyetértettek abban is, hogy a klímakérdést nem politikai, hanem nemzeti szinten kell kezelni, ez közös érdeke mindenkinek. Jelezték: jelenleg a klímakérdést az ellenzéki pártok fegyverként használják a kormányzattal szemben, és olyan vélekedések jelennek meg a karbonsemlegesség, a klímavédelmi megoldások kapcsán, amelyek félrevezetik a lakosságot.