– Kérdés, hogy miért kell annyit foglalkozniuk a klímakatasztrófa elkerülésének problémájával a világ vezető tudósainak és politikusainak, ha az potom összegből is elkerülhető – jegyezte meg egy független szakértő. Szerinte az állítás nemcsak a visszafordíthatatlan környezeti folyamatok elleni erőfeszítéseket értékeli le, hanem a társadalmi felelősségvállalás ösztönzése helyett azt sugalmazza, hogy sok tennivaló nincs, hátradőlhetünk, könnyedén megakadályozható a globális felmelegedés, ami csak pénz kérdése. A szakértő helyénvalónak találta a kormány számítását, amely szerint mintegy ötvenezermilliárd forintba kerül Magyarországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának felszámolása az évszázad közepéig. Az a megközelítés – tette hozzá –, amely szerint a teljes magyar nemzetgazdaság klímasemlegessé alakítása mindössze évi 104 milliárd forint költséget jelent, abszolút téves, káros és félrevezető.
Az energetikai szakértő elsőként a villamosenergia-rendszer dekarbonizációjának költségeivel érvelt. – Csak az a mintegy 8000 MW teljesítményű napelem telepítése, amellyel a kormányprogram számol, az ehhez kapcsolódó hálózatfejlesztésekkel együtt 4200 milliárd forint beruházási költséget jelent. Egyesek számos tényezőt kihagyva pusztán a napelempanelek árát és a hálózatra csatlakoztatást számítják, sok más költséget figyelmen kívül hagynak. Ez komoly hiba, hiszen a napelemek hálózati integrációjához nagyszámú új alállomás és transzformátor építésére, energiatárolásra, keresletoldali szabályozásra és más okosmegoldásokra, feszültségszabályozó eszközök alkalmazására van szükség, ami további forrásigényt jelent.
A rendszer egyensúlyban tartásának költségei is sokszorosukra emelkedhetnek. Ezekhez adódik az energiabiztonsági szempontból nélkülözhetetlen, szén-dioxid kibocsátás nélkül termelő Paks II megépítésének költsége is, továbbá az az összeg, amelyet a gázerőművek átállítására kell fordítani majd ahhoz, hogy karbonmentes tüzelőanyagot használjanak fel – fejtette ki.
A lapunknak az épületenergetika kérdéseiről nyilatkozó tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy a karbonmentes gazdaság kialakításában a legnagyobb költséget – a teljes összegnek több mint nyolcvan százalékát – a földgáz kiváltása jelenti majd az épületfűtésben és az ipari hőigény előállításában. – Erre több mód is adódik, például villamos energia segítségével, illetve a megoldás részét képezheti a teljes épületállomány zéró kibocsátásúvá alakítása is, ám ezek nem feltétlenül járnak alacsony ráfordítással. Ezért mi azt a forgatókönyvet vizsgáltuk meg, amelyben a földgázt hidrogénnel váltanánk ki – kezdte elemzését a tanácsadó.
